Az óriásvarangy elterjedése veszélyezteti Madagaszkárt
TOAMASINA. Kutatók szerint az ausztrál állatvilágot megtizedelő óriásvarangy egyik rokona szállta meg Madagaszkárt.
Az ázsiai közönséges varangyot először márciusban szúrták ki a szigeten, azóta többször észlelték. A Nature folyóiratban kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kétéltű érkezése „ökológiai katasztrófát” válthat ki, és megtizedelheti az ország egyedülálló faunáját. Úgy vélik, azonnali intézkedésekre van szükség a varangy eltávolítására, mielőtt elterjedne.
Attól félnek, hogy a kétéltűek megmérgezhetik a helyi vadvilágot, és betegségeket hordozhatnak, többek között a halálos chytrid gombát, amely világszerte pusztítja a kétéltűeket. Jonathan Kolby, a tanulmány egyik szerzője szerint Madagaszkár csodálatos endemikus biodiverzitása – csak itt megtalálható növények, állatok és kétéltűek - miatt igen aggasztó a helyzet.
A kétéltűeket először Toamasinában, Madagaszkár legfőbb kikötőjében figyelték meg. Úgy hiszik, otthonukból, Délkelet-Ázsiából érkezhettek hajórakománnyal. Kolby szerint nagyon szívós és könnyen adaptálódó faj. „Jól bírják a hosszú utazást egy konténerben az óceánon, aztán egyszerűen partra szállnak ott, ahol a hajó megáll. Valószínűleg így jutottak Madagaszkárra is.”
A kutatók attól félnek, hogy a szemölcsös barna élőlény megismételheti azt a pusztítást, amit rokona, az óriásvarangy (Rhinella marina) vitt véghez Ausztráliában. A Közép- és Dél-Amerikában őshonos óriásvarangyokat az 1930-as években vitték Ausztráliába, kezdetben a kártevők kontrollálásra, ám azóta elterjedtek, egyedszámuk milliókban mérhető. Olyan mérgeket termelnek, amelyek halálosak a rájuk vadászó helyi madarakra, emlősökre és hüllőkre, és drámai hatással vannak az ország vadvilágára.
Az ázsiai varangy (Duttaphrynus melanostictus) valamivel kisebb, de szintén mérgező, és a kutatók úgy hiszik, Madagaszkár élővilága különösen védtelen lehet vele szemben. Az máris kiderült, hogy halálosak a kígyókra, többek között a madagaszkári boára (Acrantophis madagascariensis), mely sehol máshol nem található meg. Kolby szerint a több mint 50 őshonos kígyó mindegyike veszélyeztetett lehet, mert nagy valószínűséggel elfogyasztják a mérgező varangyokat. Az olyan ikonikus madagaszkári fajok is, mint a macskaszerű fossza (Cryptoprocta ferox), a makik és az őshonos madarak is veszélyben vannak.
„Ezek az állatok soha nem voltak kitéve méreganyagainak, és valószínűleg nincsen evolúciós védelmük ellenük” – magyarázza Kolby.
A faj egyelőre nem terjedt el nagyon, de a fontos Betampona természetvédelmi területtől csupán 25 kilométerre már észlelték, és más nemzetközileg fontos biodiverzitási gócpontok közelében is megfigyelték. Egyelőre nem tudják, milyen gyorsan terjeszkedik, de az óriásvarangyok évente mintegy 50 kilométerrel bővítették lakókörzetüket.
Kolby szerint nemcsak Madagaszkárt veszélyeztetik. A szétterjedés rizikója más indiai-óceáni szigeteket, úgymint a Mascarene-, Comore- és Seychelle-szigeteket is érintheti.
A tanulmány 11 szerzője hozzáteszi, hogy a varangyok a versengésben legyőzhetnek más fajokat, és potenciálisan terjeszthetik a halálos chytrid gombát. Az ausztrál, amerikai és madagaszkári szakemberek szerint a természetvédőknek és a madagaszkári hatóságoknak azonnal cselekedniük kell eltávolításukra.
Attól félnek, hogy a kétéltűek megmérgezhetik a helyi vadvilágot, és betegségeket hordozhatnak, többek között a halálos chytrid gombát, amely világszerte pusztítja a kétéltűeket. Jonathan Kolby, a tanulmány egyik szerzője szerint Madagaszkár csodálatos endemikus biodiverzitása – csak itt megtalálható növények, állatok és kétéltűek - miatt igen aggasztó a helyzet.
A kétéltűeket először Toamasinában, Madagaszkár legfőbb kikötőjében figyelték meg. Úgy hiszik, otthonukból, Délkelet-Ázsiából érkezhettek hajórakománnyal. Kolby szerint nagyon szívós és könnyen adaptálódó faj. „Jól bírják a hosszú utazást egy konténerben az óceánon, aztán egyszerűen partra szállnak ott, ahol a hajó megáll. Valószínűleg így jutottak Madagaszkárra is.”
A kutatók attól félnek, hogy a szemölcsös barna élőlény megismételheti azt a pusztítást, amit rokona, az óriásvarangy (Rhinella marina) vitt véghez Ausztráliában. A Közép- és Dél-Amerikában őshonos óriásvarangyokat az 1930-as években vitték Ausztráliába, kezdetben a kártevők kontrollálásra, ám azóta elterjedtek, egyedszámuk milliókban mérhető. Olyan mérgeket termelnek, amelyek halálosak a rájuk vadászó helyi madarakra, emlősökre és hüllőkre, és drámai hatással vannak az ország vadvilágára.
Az ázsiai varangy (Duttaphrynus melanostictus) valamivel kisebb, de szintén mérgező, és a kutatók úgy hiszik, Madagaszkár élővilága különösen védtelen lehet vele szemben. Az máris kiderült, hogy halálosak a kígyókra, többek között a madagaszkári boára (Acrantophis madagascariensis), mely sehol máshol nem található meg. Kolby szerint a több mint 50 őshonos kígyó mindegyike veszélyeztetett lehet, mert nagy valószínűséggel elfogyasztják a mérgező varangyokat. Az olyan ikonikus madagaszkári fajok is, mint a macskaszerű fossza (Cryptoprocta ferox), a makik és az őshonos madarak is veszélyben vannak.
„Ezek az állatok soha nem voltak kitéve méreganyagainak, és valószínűleg nincsen evolúciós védelmük ellenük” – magyarázza Kolby.
A faj egyelőre nem terjedt el nagyon, de a fontos Betampona természetvédelmi területtől csupán 25 kilométerre már észlelték, és más nemzetközileg fontos biodiverzitási gócpontok közelében is megfigyelték. Egyelőre nem tudják, milyen gyorsan terjeszkedik, de az óriásvarangyok évente mintegy 50 kilométerrel bővítették lakókörzetüket.
Kolby szerint nemcsak Madagaszkárt veszélyeztetik. A szétterjedés rizikója más indiai-óceáni szigeteket, úgymint a Mascarene-, Comore- és Seychelle-szigeteket is érintheti.
A tanulmány 11 szerzője hozzáteszi, hogy a varangyok a versengésben legyőzhetnek más fajokat, és potenciálisan terjeszthetik a halálos chytrid gombát. Az ausztrál, amerikai és madagaszkári szakemberek szerint a természetvédőknek és a madagaszkári hatóságoknak azonnal cselekedniük kell eltávolításukra.
Forrás
hirado.hu, BBC
