Az MKP Országos Tanácsa elfogadta a párt választási programját és jelöltlistáját

Az Országos Tanács napirendjét is alakította a párizsi merényletsorozat, a tanácskozás kezdetén ugyanis a küldöttek egyperces néma csenddel adóztak az áldozatoknak. Egyúttal kifejezték támogatásukat és együttérzésüket Franciaországgal, a támadás áldozataival és családjukkal. 

A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Berényi József úgy fogalmazott, háborús helyzet van Európában, s a történtek után Európa vezetőinek rá kell döbbenniük, hogy fel kell hagyni az álságos „Willkommenskultur" - mindenkit befogadunk politikájával. Az MKP épp ezért támogatja a mindenkori kormány minden lépését, amelyek az emberek biztonságát szolgálják. 

A tanácskozás két fő programpontja tehát a listaállítás és a választási program jóváhagyása volt. A program alapját Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatása és a felvidéki magyarság megmaradásának, illetve gyarapodásának a biztosítása képezi. Az előzetes tervezetet néhány apróbb módosításokkal hagyták jóvá a küldöttek, a programról a párt vezetői annak véglegesítése után külön sajtótájékoztatón tájékoztatják majd a nyilvánosságot.

A párt elnöke szerint nem váltott ki nagyobb vitát a választási lista jóváhagyása sem, igaz, arról az egyeztetések már hetek óta zajlottak a párton belül. „Elsődlegesen a régiók szabják meg a lista összeállítását, hiszen az elnöknek és az elnökségnek nem áll jogában felülbírálni a regionális jelölteket. Ez azt is jelenti, az MKP demokratikus, talán a legdemokratikusabb, valóban alulról építkező párt” – mondta a sajtó képviselőinek Berényi József. 

A lista első 10 helyén nem történt meglepetés, a sorrend és a nevek jórészt aszerint szerepelnek ott, ahogy az előre várható volt. 

A listát a párt elnöke, Berényi József vezeti, őt Bárdos Gyula elnökségi tag, a Csemadok elnöke, az első magyar köztársaságielnök-jelölt követi. A harmadik helyen a párt gazdasági alelnöke, Farkas Iván szerepel. A negyedik hely már a régióké, Menyhárt József Dunaszerdahely járás jelöltje, a Komáromi járás képviseletében pedig Samu István került az ötödik helyre. Hatodik a listán Szigeti László, az OT elnöke, őt a keleti régió jelöltjeként Köteles László követi, míg a 8. hely Közép-Szlovákiáé, Auxt Ferenc személyében. Már korábban bejelentette a párt, hogy a 9. hely a listán a Fiatal Függetleneké lesz, vezetőjük, Orosz Õrs került erre a helyre. A 10. helyen a Via Nova ICS jelöltje, Cziprusz Zoltán van. 

"Az első 10 helyből 5 jelölt eddig nem volt képviselő, újnak számít a politikában" – fogalmazott Berényi József, aki szerint ez is a párt nyitottságát bizonyítja. 

A 11. helyen Forró Krisztián – Galántai járás, a 12. helyen Kiss Beáta – Léva, a 13. helyen Ilko Zoltán – Tőketerebesi járás, A 14. helyen van Németh Gabriella – a Szenci járás képviseletében. A 15. A. Szabó László – Dunaszerdahelyi járás, 16. Karaffa Attila, Dunaszerdahelyi járás, 17. Õry Péter – Dunaszerdahelyi járás, 18. Kőrösi Ildikó – Vágsellyei járás, 19. Zachar Pál – Fiatal Függetlenek és a 20. Nagy Dávid – a Via Nova ICS jelöltje. 

„A listát alárendeltük a közösségi érdeknek” – mondta a párt elnöke, hozzátéve, ezért is tartották fontosnak, hogy a civilek is jelen legyenek a 150 jelölt között. A tárgyalások eredményeképp három civil szerveződés is képviselteti magát az MKP választási listáján. A Gombaszögi Tábort jegyző és a kétnyelvűségi mozgalmakban aktív Fiatal Függetlenek Orosz Õrs vezetésével a 9., 19., 29., és 69 helyet kapták. 

Meglepetésként is hathat, hogy ott lesz a listán a Szabadság és Szolidaritás (SaS) egykori képviselője, Somogyi Szilárd, és Mi magunk mozgalma, négy személlyel, ők a 100-103. helyen szerepelnek. 

A 150. hely a Fontos vagy! mozgalom nevében a gútai Halász Béláé. 

Mint mondta a pártelnök, a nevek is jelzik, hogy a nem párttag jelöltek között olyanok is vannak, akivel korábban az MKP-nak vitája avagy nézetkülönbsége volt, ezen azonban a megegyezés érdekében túl tudtak lépni, és mindenkivel meg tudtak egyezni. 

Az MKP Országos Tanácsa úgy döntött, két helyet nyitva hagy, az egyik helyet Stubendek Lászlónak, Komárom polgármesterének szánja, aki korábban a párt színeiben politizált. Az MKP visszavárja Stubendeket, rajta múlik tehát, hogy elfogadja-e a felkérést. Ha elfogadja a 11. helyet, akkor a listán minden jelölt - kivéve a civil jelölteket - egy hellyel lejjebb csúszik. A másik üresen hagyott helyről a napokban születik végső döntés. 

Az azonban már biztos, hogy a listán 149.-ként ott lesz Bauer Edit, a párt volt EP-képviselője, a 148-as hely Miklós László volt környezetvédelmi miniszteré. A 147. helyen van Hrubík Béla, a Csemadok korábbi elnöke, Ipolynyék polgármestere, előtte pedig Milko Géza a Rimaszombati járásból, aki roma aktivistaként is jelen van a közéletben. A párton kívüliek közé tartozik Szabó Ottó is, a DAC volt csapatkapitánya, jelenlegi sportigazgatója. 

"Az MKP célja Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatása, illetve az asszimiláció megállítása. Ezt követi a párt választási programja, s a jelöltek mindegyike ezt a célkitűzést elfogadta, fontosnak tartja, így nem volt akadálya annak, hogy az MKP listájára felkerüljenek" – mondta a párt elnöke. 

A lista nyitottságát, demokratikusságát hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Bárdos Gyula is, aki szerint az elmúlt időszakban a párt jól vette az akadályokat, hiszen jól szerepelt az önkormányzati választásokon, a képviselői jelen vannak a megyékben is, és az MKP az Európai Parlamentben is ott van. Elengedhetetlen azonban, hogy a párt ott legyen az országos törvényhozásban is, ahhoz, hogy tevőlegesen fel tudjon lépni a felvidéki magyarság érdekében. „A mai döntés jó kezdet ahhoz, hogy visszakerüljünk a parlamentbe, ahol határozottan képviselnénk Dél-Szlovákia érdekeit” – mondta Bárdos Gyula.

Az MKP toleráns, szerény, de dinamikus és hatékony kampányt ígér. Erről már a kampányért felelős Forró Krisztián beszélt. Mint mondta, a kampányuk december elsején kezdődik, és elsősorban az emberekkel való személyes találkozókra épül majd. Az MKP 650 ezer eurós hitelt vesz fel, ebből finanszírozza majd a költségeket, de számítanak a jelöltek és a szimpatizánsok támogatására is. A jelenlegi 3 millió eurós költségplafont amúgy is túlzónak tartják. „Ezt a pénzt észszerűbben is el lehetne költeni az oktatásügyre vagy az egészségügyre” – mondta Forró Krisztián, hozzátéve, ha bekerülnek a parlamentbe, javasolni fogják a kampányra fordítható összeg csökkentését.