Az MKP kidolgozta a közlekedésben teljes kétnyelvűséget biztosító javaslatát

Máig megoldatlan a vasúti kétnyelvűség kérdése, noha a törvényi rendezésre az elmúlt időszakban több próbálkozást is tett a parlamentben Most-Híd. A napokban Érsek Árpád újonnan kinevezett közlekedési miniszter ígéretet tett az ügy mielőbbi rendezésére. „A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosításakor történt egy szakmai hiba, a vasúti törvény módosításának elmulasztása, s ez idézte elő, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény nyújtotta lehetőség ellenére is, csak papíron maradt, hogy a településeken a vasútállomások és megállók neveit is fel lehessen magyarul tüntetni” – mutatott rá a gond gyökereire az MKP elnöke, Menyhárt József, aki úgy véli, a közlekedési tárca új vezetésével új lehetőség adódott, hogy ez a kérdés mielőbb megoldódjon. A párt elnöke bízik abban, hogy a minisztérium nyitott lesz a kívülről jövő javaslatokra, szakmai észrevételekre is. „Nem szabadna ismét elkövetni azt a hibát, hogy presztízsokokból nem halljuk meg a jó szándékú szakmai észrevételeket” – fogalmazott a pártelnök.

Az elmúlt években civilek, valamint a politikában és a közéletben résztvevők  többször figyelemfelkeltő akciókkal próbálták meg elérni a magyar táblák kihelyezését, eredménytelenül. Menyhárt József úgy véli, "ezeknek az akcióknak az volt a célja, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: a magyarok a maguk természetes nyelvi identitásával együtt egyenlő jogú polgárai ennek az országnak".

Az MKP azonban azon a véleményen van, hogy ezt a kérdést nem szabad csak részmegoldásként kezelni, és csupán a vasúti kétnyelvűség megoldására korlátozni.  A közlekedés minden területén biztosítani kell a kétnyelvűséget. "A tudatos kétnyelvűség terén van mit tenni, így ennek a javaslatnak közös ügyünknek kell lennie" – fogalmazott Menyhárt József, aki bízik abban, hogy a Most-Híd kormányzati szerepben mindent megtesz azért, hogy segítse a felvidéki magyarság kétnyelvűségi törekvéseit.

A javaslatot, melynek paragrafizált változatát is elkészítette a párt, illetve egy 20 oldalas elemzéssel is kiegészítette, Horony Ákos ismertette. Mint mondta, joggal várható az ügy mielőbbi rendezése, hiszen a miniszter is ígéretet tett erre. "Ráadásul sok részkérdésben törvénymódosítás sem kell, azt a miniszter saját hatáskörében rendelettel megoldhatja. Ilyen például az azonos betűméret kérdése, az ugyanis mindössze egy rögzített műszaki szabvány, amely könnyen módosítható." A javaslat egyebek mellett kezdeményezi, hogy

• a vasútállomások és megállók nevei ne igénylés alapján, hanem kötelezően, minden kisebbségek lakta településen kikerüljenek, s annak költségeit az állam állja

•  a nevek meghatározásakor biztosítva legyen, hogy azok megfeleljenek az érintett kisebbségeknek

• a kisebbségi feliratok külalakja és betűmérete azonos legyen a szlovákkal, ezzel egyenlő olvashatóságot biztosítva a szlovák feliratokkal

• a vasútállomások és megállók neveinek használata ne korlátozódjon egyetlen névtáblán való feltüntetésre, hanem következetesen, mindig szerepeljen a szlovák név mellett

• és a kétnyelvűségnek a közlekedésben nem csak a feliratokra, hanem az írásos és szóbeli utastájékoztatásra, a mindennapi kommunikációra is ki kell terjednie.

Nagy Dávid jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségek lakta településeken az autóbuszállomások és megállók, a repterek, a kikötők esetében is biztosítani kell a kétnyelvűséget. És megoldásra váró feladatok vannak a közúti közlekedésben is. A javaslat erre is részletesen kitér:

• biztosítani kell a kisebbségi helységnévtáblák olvashatóságát

• megoldatlan a településrészek helységnévtábláinak kérdése, (erre példa Õrsújfalu)

• a járások és megyék határait jelző kétnyelvű táblák kihelyezése

• egyéb földrajzi nevek (folyók, turisztikai objektumok) kétnyelvű közúti táblákon történő megjelenítése

• a kisebbségi nyelvű helységnevek feltüntetése az útirányjelző táblákon

• és az útjelző táblák kiegészítő feliratainak kisebbségi nyelven való feltüntetése.

Nagy Dávid a javaslat indokoltáságát képeken bemutatott külföldi példákkal is alátámasztotta, Dél-Tirol, Kanada, Florida, Brüsszel, Izrael – számos példája van a teljes vizuális kétnyelvűségnek. „Felnőtt egy generáció, amellyel elhitették, hogy ez a jog elérhetetlen kiváltság, és jól kell viselkedni, ahhoz, hogy bármit is kapj, holott ezek a jogok a világ nagyrészén természetesek“ – fogalmazott a fiatal jogász.

Az MKP egyelőre nem tudja, milyen javaslatot terjeszt be Érsek Árpád, hiszen 2013 óta több módosítással is élt a Most-Híd. A 2013-as javaslatnál az MKP több szakmai hibára is felhívta a figyelmet. Azóta azonban 2015-ben is volt egy javaslat, amelyet szintén Érsek Árpád is jegyzett. A Magyar Közösség Pártja bízik abban, hogy a ma bemutatott javaslatukra a miniszter nyitott lesz. Azt egyébként hivatalosan is eljuttatják neki, de az MKP kész az ügyben a szakmai egyeztetésre is.

Önkormányzati szinten egyébként – ha nem is túl sok helyen – de már vannak példák a vizuális kétnyelvűség megerősítésére. Például Dunaszerdahelyen, ahol a feliratokat, útjelző táblákat saját költségből oldotta meg a város. A Magyar Közösség Pártja lépéseket tervez az ügyben, hogy a polgármestereit arra ösztönözze, éljenek a kétnyelvűséggel, minden téren.