Az MKP a zászlókat tiltó sporttörvény módosítására szólított fel

A szóban forgó törvény, amely 2014-ben lépett hatályba, megtiltja, hogy kiemeltnek vagy kockázatosnak minősített nyilvános sporteseményeken jelenlegi vagy a múltban létezett idegen országok zászlói vagy állami szimbólumai legyenek a szurkolóknál. A sokak szerint egyértelműen politikai indíttatású szabályozást a gyakorlatban leginkább az olyan magyar kötődésű sportklubok - például a dunaszerdahelyi DAC labdarúgócsapatának - mérkőzésein érvényesítik, ahol a szurkolók korábban magyar zászlóval jártak ki a meccsekre. A szabályozás korlátait a szurkolók különböző ötletekkel kerülik meg, például a magyar zászlót mozaikszerűen rakják össze a nézőtéren piros, fehér és zöld lufikból.

A törvény hibás, alkotmányellenes és az uniós normákat is sérti - mondta Nagy Dávid, az MKP jogi szakértője, aki a szlovák állampolgársági törvényhez hasonlította a jogszabályt. Rámutatott: az MKP azért is sürgeti törvény megváltoztatását, mert a magyar kötődésű felvidéki sportklubok és kiemelten a DAC mérkőzéseire egyre több, nem szlovákiai szurkoló is jár, akiket ugyancsak korlátoz a vonatkozó szabályozás.

Példaként felhozta: idén áprilisban a DAC egyik mérkőzésére egy magyar zászlóval érkezett székesfehérvári szurkolót nem engedtek be a szlovák hatóságok, előállították és eljárást is indítottak ellene. Előzetes intézkedésként a szurkolót fél évre eltiltották a dunaszerdahelyi klub mérkőzéseinek látogatásától, s bár a fellebbezést követően enyhítették a büntetést szóbeli megrovásra, Nagy Dávid jogértelmezése szerint mégis arról lehet beszélni, hogy a szurkoló szabad mozgáshoz való jogai sérültek.

"Abszurd, hogy a 21. század Európájában tiltsák egy másik szuverén ország zászlaját, jelképeit" - szögezte le Nagy Dávid.

Újabb terhek az önkormányzatokra

Az MKP sajtótájékoztatóján szó esett még egy a szlovákiai települések és megyei önkormányzatok költségvetési szabályait érintő törvény idén hatályba lépett módosításáról is. Az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit szűkítő szabályozás, a szlovákiai települések megközelítőleg háromnegyedét érinti hátrányosan, sok esetben teljesen ellehetetlenítve azt, hogy - önrész köteles - fejlesztési beruházásokat valósítsanak meg. Fejlődése érdekében több település hitelhez folyamodott, Kőrösi Ildikó konkrét példákkal igazolta, hogy a törvénymódosítás miatt a hitelek részleteinek nagysága jelentős mértékben megnövekedett. Az MKP önkormányzati alelnöke ezzel összefüggésben rámutatott: mivel a szabályozás sok magyar települést is hátrányos helyzetbe juttat, az MKP ennek a törvénynek a megváltoztatását kéri a jogalkotóktól.