Az informatikaoktatásból hiányzik a gyakorlati alkalmazás
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 50 %-át az iskola csak az alapokra tanította meg, a többi dolgot saját maguknak kellett megtanulniuk. Csak a fiatalok 12 %-a értékelte pozitívan az alap-és középiskolai informatikaoktatást – vagyis úgy vélték, őket az iskola mindenre megtanította, amit tudniuk kell.
„Ez nagyon komoly információ, amelyet minden iskolareform során figyelembe kell venni” – hangsúlyozta Grigorij Mesežnikov, a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) igazgatója.
Szerinte az informatika olyan tantárgy, amely a mindennapi élethez és munkához kapcsolódik. „Valóban elgondolkoztató, hogy az iskola egyelőre nem tud megfelelő tudást nyújtani“ – tette hozzá.
A felmérés szerint az ifjú nemzedék leginkább az oktatás nem megfelelő szintjét bírálta a kulcsfontosságú területeken, ilyenek például a programozás, weboldalak és alkalmazások készítése, különféle szoftverekkel történő munka, jogi problémák, mint a szerzői jogok, licencek. Ezeken a területeken tízből négy ember esetében hiányoznak a készségek és a tapasztalatok, a megkérdezettek 55 %-a szerint a programozás és a különböző kreatív tevékenységek jelentik a legfőbb gondot.
„A fiatalok szerint a kulcsfontosságú okok, miért tanultak olyan keveset az alap-és középiskolákban az élet és a gyakorlat számára, inkább módszertani-rendszertani okok, mint a műszaki és emberi források hiánya“ – tájékoztatott Marián Velšic, az IVO munkatársa. Mint elmondta, a gyenge oktatás oka a megkérdezettek 25 %-a szerint az, hogy sok elméleti dolgot tanultak a gyakorlat rovására. További 24 %-uk a tananyag átvételének gyorsaságát, felszínességét és formálisságát bírálta, ennek oka a kevés informatikaóra volt. A fiatalok 21 %-a szerint a gyenge informatikaoktatás harmadik oka az elavult tantervekben keresendő, amelyek nem tükrözik vissza az informatika területén tapasztalható legújabb trendeket.
