Az információkhoz való hozzáférés javítását sürgeti a harmadik szektor

Szeretnék, ha akaratuknak a politikai pártok a választásokat követő egy éven belül érvényt szereznének. Véleményük szerint ugyanis nem elégséges, amit a kormány a polgárok információhoz való jogának védelméért tesz. Sajtótájékoztatójukon azt is kijelentették, véleményük szerint a kormányprogram erre irányuló részét Szlovákia kormánya nem teljesítette, ugyanis az információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó törvény, melyen már két éve dolgozik az igazságügyi minisztérium, még mindig nem került a kormány asztalára. Az infotörvény módosítását a parlament kormánypárti képviselői is elutasították.

A TIS igazgatója, Gabriel Šípoš szerint „Robert Fico kormánya nem tartotta be ígéretét“. Mint mondta, felhívással fordulnak az arra alkalmas politikai pártokhoz, véleményezzék javaslatukat. Az év elején pedig értékelik, hogyan kezelték kezdeményezésüket, felvállalták-e az érte való felelősséget.

A Fair-Play Szövetség elemzője, Peter Kunder szerint a tíz pontnak nagyjából a fele az infotörvényjavaslat kapcsán a harmadik szektor, az igazságügy minisztérium és az önkormányzatok képviselői között létrejött kompromisszum része. „Azt szeretnénk, ha az infotörvényt nemcsak a legkitartóbbak, de bárki használhatná“ – fogalmazta meg a javasolt intézkedések lényegét Ján Kovalèík, az Ineko elemzője. A jelenlegi állapotok szerint ugyanis az állami ellenőrzések nagy részét a köztisztviselők akadályozzák meg.

A civil szervezetek követelései közt az első helyen a száz százalékban állami tulajdonban lévő állami, megyei és városi cégekkel kapcsolatos információszolgáltatás áll. A nevezett cégek ugyanis évi 10 milliárd euróval gazdálkodnak, ami nagyjából az állami költségvetés fele – magyarázta Šípoš.

Az olyan cégek, mint az SPP, a JAVYS, de például a vízgazdálkodási üzemek is elutasítják, hogy az infotörvény rájuk nézve is érvényes lenne, több tucat cég pedig csak mérsékelt formában alkalmazza – állapították a civil szervezetek képviselői. Az igazságügyi minisztériumban ezzel kapcsolatban az infotörvény előkészítse során semmiféle változást nem sikerült kieszközölniük.

A politika pártoknak gondoskodniuk kellene a bérek és az államilag kinevezett vezetők életrajzának megjelentetéséről is. A bérek egy része a vagyonbevallások során nyilvánosságra kerül, de több tisztség esetében csupán egy összesített számjegyről van szó – mutatnak rá az indítványozók. Az életrajzok közzététele önkéntes alapon történik, amit az államilag kinevezett cégvezetők nagy része elutasít – magyarázták.

A harmadik szektor azt is kéri, hogy a szerződések egyetlen központi nyilvántartásban jelenjenek meg. A jelenlegi állapot - az önkormányzatok saját weboldalukon teszik közzé a szerződéseket – nehézségeket okoz az összehasonlítás és a lakossági ellenőrzés szempontjából. A büntetőfeljelentést elutasító rendőrségi határozatokat is meg kellene jelentetni, továbbá véget vetni a gyakorlatnak, hogy információ csak a dokumentumokba való személyes betekintés alapján nyújtható. Szeretnék, ha a községi és megyei önkormányzatok hivatalos dokumentumai, a szavazás vagy az önkormányzati és bizottsági ülések jegyzőkönyvei is kötelezően nyilvánosságra kerülnének.

A szerződések interneten való megjelentetésének idejét hatályba lépésétől kezdve 5 évről 10 évre szeretnék kitolni. Véleményük szerint egy régebbi szerződés lekérésének lehetősége nehezíti az egyes választási időszakok közötti összehasonlítás hatékonyságát, és csökkenti a szerződések következményeit érintő személyes felelősséget. Kunder szerint a nevezett intézkedés minimális anyagi befektetést igényel.

További követelmények: a rendszeren belül a szerződéseket és közbeszerzéseket, a katasztert és a cégnyilvántartást tartalmazó adatbázisok legyenek összekapcsolva, ugyanis – az elemzők véleménye szerint – az állam egyre több adatbázist hoz létre, de mivel nincsenek összekapcsolva, a hatékonyságuk korlátozott.

Hasonlóképpen követelik az összes bírósági ítélet közzétételét, mivel – a civil szervezetek állítása szerint – a törvényből eredő közzétételi kötelezettség ellenére csupán az egy ötödük jelenik meg. A tizedik pontban javasolják mérlegre tenni a személyi adatok védelmét és az információkhoz való szabad hozzáférést felügyelő hivatal átalakítását.

Az EU több országában az infotörvény betartása és szankcionálása érdekében már hivatalos hatóságot is létrehoztak – jegyezték meg a civil szervezetek képviselői. Szlovákiában nem marad más hátra, minthogy az információért sikertelenül folyamodó állampolgár a bírósághoz forduljon. A döntés pedig akár néhány évig is elhúzódhat.