Az érvényes népszavazás alkotmányos erővel bír, állítja Lipšic és Procházka

Lucia Žitòanská, a Most-Híd alelnöke nem gondolja, hogy a népszavazás eredményeinek automatikusan jogi érvényük lenne. Szerinte az eredményeket a parlamentnek kell törvénybe foglalni. Pavol Abrhan, a KDH frakcióvezetője viszont úgy véli, a honatyákat nem lehet arra kötelezni, hogy a törvényről az érvényes népszavazás eredményeivel összhangban szavazzanak.

„Ahogy nem automatikus a jogrendszerünk sem, a népszavazásnak sem lehet automatikus jogi érvénye, és valamilyen módon a politikusoknak, vagyis a parlamentnek kell ezeket az eredményeket törvénybe foglalni. Ez régóta vitatott kérdés” – mondta Žitòanská. Egyetért azonban azzal, hogy ha érvényes lenne a népszavazás, az nagy politikai kötelezettséget jelentene. Hasonlóképpen vélekedik Abrhan is, aki bízik abban, ha érvényes lesz a népszavazás, a politikusok figyelembe veszik a szavazópolgárok véleményét. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, szükséges, hogy a választásra jogosultaknak legalább a fele részt vegyen rajta.

Lipšicnek és Procházkának meggyőződése, hogy az érvényes népszavazás kötelezettséget jelent, és nem csak javasló jelleggel bír. „A népszavazás nem drága közvélemény-kutatás. A népszavazás eredményét belefoglalják a törvények gyűjteményébe, és alkotmánytörvény erejével bír. Az eredményt három évig nem lehet megváltoztatni” – állítja Lipšic. Szerinte a népszavazás eredménye nem szolgál alapként a szlovák parlament számára. „A népszavazás során hozott döntés kötelező érvényű, és nincs szükség hozzá a parlament további aktivitására” – hangsúlyozta Lipšic.

Lipšic szerint ha sikeres lenne a referendum, és az emberek elutasítanák, hogy egyneműek gyermeket fogadjanak örökbe, akkor nem lehetne olyan törvényt elfogadni, amely engedélyezné az örökbefogadást. Ha a parlament mégis elfogadná a törvényt, az Alkotmánybíróság a népszavazás érvényes eredményei alapján alkotmányellenesnek nyilváníthatná, és hatályon kívül helyezhetné azt.

„Az érvényes népszavazás eredményei a teljes államhatalmat kötelezik, és alkotmánytörvény erejével bírnak, mert három éven keresztül még alkotmánytörvénnyel sem lehet módosítani azokat“ – hangsúlyozta Procházka is. Hozzátette, hogy az érvényes népszavazás eredményeit nem a törvények gyűjteményében publikálják, hanem ugyanolyan formában jelentik be őket, mint a törvényeket.

„Szerintem a referendum jogi kötelezettsége megoldott ügy. Ha választásra jogosultaknak több mint a fele véleményt nyilvánít, vagyis elmegy szavazni, akkor ezt az államhatalomnak respektálnia kell, el kell fogadnia az eredményt“ – zárta le a témát Procházka.

A Robert Kaliòák által vezetett belügyminisztérium is az alkotmányhoz ragaszkodik az adott témával kapcsolatban. Az alkotmány szerint a népszavazás során elfogadott javaslatokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa jelenti be, ugyanúgy, ahogy a törvényeket jelentik be. Az alkotmány szerint a parlament csak a hatályba lépés után három évvel változtathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül a népszavazás eredményét.