Az emberjogi bizottság nem fogadta el az emberjogi stratégiáról szóló határozatot

Az említett javaslatot Miroslav Lajèák külügyminiszter, a kormány emberjogi tanácsának elnöke terjesztette elő, aki a stratégia kidolgozásának gesztora is. Az emberjogi bizottság elnökének, Rudolf Chmelnek (Most-Híd) több stratégiával kapcsolatos észrevétele is elhangzott, de azok a bizottságon nem mentek át. Chmel úgy véli, hogy a stratégiát mellékletekkel kellene kibővíteni, mert éppen azok definiálhatnák konkrétabban azokat a problémaköröket, amelyek a fő részben csak általánosságokként szerepelnek.

"Jó lenne, ha az egész anyag intergrált részévé válnának“ – jegyezte meg, hangsúlyozva: azok szerinte a stratégia nagyon fontos részeit képezik. Azt gondolja: pontosítani kellene, hogy a stratégia gyakorlati megvalósításáért ki viseli a felelősséget, melyek az egyes miniszterek konkrét kötelességei és milyen határidőkkel párosul a stratégia végrehajtása. Miroslav Lajèák szerint azonban nem lehetséges, hogy a mellékletek a stratégia intergrált részét képezzék, mert azokkal kapcsolatban nem születik össztársadalmi megegyezés.

A bizottsági tagok véleményezhették a stratégiajavaslatot. Ezt a lehetőséget Bugár Béla bizottsági tag, a Most-Híd vegyespárt elnöke ki is használta. Bíráló hangon szólt az egyes számú mellékletről, amely a kisebbségek problémakörével foglalkozik. Szerinte az több olyan lényeges nyelvi pontatlanságot tartalmaz, mint például a „horvát község“ vagy a „kisebbségi község“ kifejezés.

„Az egész anyag korrektúrára történő besorolását javasolnám“ – jegyezte meg. Bugár véleménye szerint a melléklet csak leszögezi a kisebbségek lehetőségeit és jogait, de nem jelzi a jogok érvényesítése során felmerülő valós problémákat. Hozzáfűzte: a mellékletből hiányzik az a fejezet, amelyben feltüntetnék, hogy a kisebbségeket az őket érintő ügyekben milyen módon akarják bevonni a közéletbe.

E stratégia kidolgozásával az illetékesek már három éve foglalkoznak. Lajèák bízik abban, hogy végre annak zárófázisába érkeztek. A külügyminisztérium az anyagot június 6-án tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, ami június 19-én, csütörtökön zárul. A végső változatot június 26-án kellene a kormány emberjogi tanácsa elé terjeszteni, s arról június 30-ig a kormánynak is tanácskoznia kellene.

Lajèák szerint a stratégia egy olyan dokument, amelynek a sebezhető csoportok szükségelteit és az emberi jogok védelmével kapcsolatos szlovákiai helyzetet kellene tükröznie. Abban sor került az emberi jogok védelmének betartásával kapcsolatos hazai helyzet széleskörű feltérképezésére, miközben ezt a problémakört egy egységes dokumentumba fogglalja. „Ez egy eszmei és keretdokumentum, amely majd forrásul szolgálhat a jövendő lépések és intézkedések tekintetében, miközben majd olyan formát keresünk, amelyet a kormány elfogad, a társadalom pedig akceptál“ – mondta el a gyűlésen. Szerinte a stratégia azokra a csoportokra összpontosít, amelyek eddig másféle jogi aktussal nálunk nincsenek képviselve.

„Egy olyan dokumentumra van szükség, amely nem osztja fel a társadalmat, olyan dokumentumra, amelyre majd építhetünk. Ez a mi ambíciónk“ – mondta Miroslav Lajèák. Végül hozzáfűzte: az anyagot tiszta tudattal és lelkiismerettel terjesztette elő tárcaközi egyeztetésre.