Az emberiség egyre hülyül, állítja egy amerikai tudós

A biológus a Trends in Genetics című szakfolyóiratban arról értekezik, hogy több tízezer évvel ezelőtt, mikor az emberek még kis csoportokban barangoltak a vadonban, az intellektuális képesességek döntő fontosságúak voltak a túléléshez. A földművelés kezdetétől, mikor az emberek nagyobb csoportokban kezdtek élni, az intelligencia veszített fontosságából – állítja Gerald Crabtree, a kaliforniai Stanford Egyetem biológusa.

A  mezőgazdaság fejlődésével fokozatosan kialakult a városiasodás, amelynek következtében meggyengült a természetes kiválasztódás szerepe a túlélésben, és ezzel párhuzamosan a génmutációk hatására háttérbe szorultak intellektuális és emocionális képességek.

Az emberi intelligencia állítólag 2000-5000 géntől függ, amelyek Crabtree szerint igencsak hajlamosak a mutációra. A tudós úgy véli, az elmúlt 120 generáció, vagyis 3000 év alatt az emberiség folyamatosan "butult". Azt állítja, ha az ókor görögök valamilyen módon megjelenhetnének nálunk, intelligensebbek lennének a mostani embereknél. Valószínűleg több ötlettel állnának elő, és jobb lenne a memóriájuk.

Crabtree azt állítja, ha valaki a múltban nem használta az agyát, nem talált élelmet, vagy nem tudta magát megvédeni a veszélyes állatoktól. Csak a legokosabbak lehettek a túlélők. Ez állítólag a mezőgazdaság fejlődéséig volt érvényes, mikor az emberek nagyobb közösségekben kezdtek élni, és a szolidaritásnak köszönhetően a közösségen belül a gyengébb egyedek is védelemben részesültek. A szakember szerint nagyobb jelentőséget kapott a csoporton belül előforduló betegségekkel szembeni védekezés képessége, mint az intelligencia.

A Stanford biológusa elméletével homlokegyenest ellentmond azoknak a tanulmányoknak, amelyek szerint a 20. század kezdete óta az emberek átlagos intelligenciahányadosa minden egyes generációval növekszik.