Az emberek negyede a diktatúrát is elfogadhatónak tartja
A felmérést megrendelő INEKO szerint extrémizmushoz vezethet a demokrácia állapotával kapcsolatos elégedetlenségünk.
"Legkevésbé elégedettek a Mi Szlovákiánkért (¼SNS), az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek-Új Többség (O¼aNO-NOVA), valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) hívei és a szavazáson részt venni nem akaró polgárok. Ellenben, a hazai demokrácia állapotát és fejlődését főként az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hívei értékelték pozitívan" – derül ki Peter Goliaš, az INEKO intézet igazgatója szerint az október-november derekán végzett felmérésből, amelyben 1020 válaszadó vett részt.
A demokrácia állapotára vonatkozó bírálatot a közreműködők főként azzal magyarázták, hogy a politikusok nem a köz érdekében dolgoznak, hanem vagy a saját érdekükben, vagy pedig a hozzájuk közelálló vállalkozókéban. "Problémának tartja a vagyonnal és az állami pénzekkel történő csöppet sem gazdaságos bánásmód büntetlenségét, továbbá azt is, hogy az emberek nem egyenlőek a törvény előtt, s a jogérvényesítés gyenge" - sorolta Peter Goliaš.
Rámutatott: a hatalommal való visszaélés miatt sokan az extrémizmusban találnak fogódzót. "Szlovákia közel minden 4. polgára a demokrácia jelenlegi állapotára úgy tekint, mint a parlamenti rendszer eltörlésére és a diktatúra bevezetésére. Az 1989 előtti társadalmi rendszert az emberek 28 százaléka hozná vissza, 35 százalékuk pedig elképzelhetőnek tartaná Szlovákia Európai Unióból történő kilépését" – tájékoztatott az INEKO igazgatója.
Martin Slosiarik, a FOCUS munkatársa hozzátette: az összegyűjtött adatokból kiderült: hozzávetőleg 16 százalékuk az EU-ból történő kilépéssel, illetve a parlamenti rendszerről a totalitárius rendszerre való áttéréssel is egyetértene. "Ezzel minden 4. Pozsony és Eperjes (Prešov) megyei válaszadó egyetértene. Leggyakrabban az ilyen megoldást a kisbevételű, alacsony műveltségű emberek pártolják" – pontosította Slosiarik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a hasonló gondolkodás gyakran előfordult az ¼SNS és a Család vagyunk (Sme rodina) híveinek válaszaiban, ám az ilyen hozzáállás nem csak az ún. rendszerellenes pártokra jellemző. "Hasonlóan nyilatkozott ugyanis más politikai szubjektumok választópolgárainak 11-19 százaléka is" – tette hozzá.
Bár a felmérésből az is kiderült, hogy a demokráciát és az EU-t elutasító személyek még mindig a lakosság jelentős kis hányadát alkotják, ám a demokrácia állapotával kapcsolatos nagy elégedetlenséget és a demokráciát, uniós integrációt elutasító emberek viszonylag nagy számát olyan vészjelzésnek tartja az INEKO, amelynek nagyobb figyelmet kell szentelni. "Ez esetben ugyanis a szélsőséges és populista elemek politikai színtéren történő további megerősödésének táptalajáról van szó" – hívta fel a figyelmet Goliaš.
Ennek kapcsán a válaszadók azzal kapcsolatos véleményét is bemutatta, hogy miként kell megerősíteni a demokráciát s egyúttal a társadalomban növelni az állapotára vonatkozó pozitív látásmódot. "A közreműködők kétharmada annak tökéletesítését a közügyekkel foglalkozó tisztességes emberek nagyobb aktivizálásában látja. Közel ugyanannyian kívánják megerősíteni a rendőrségi vizsgálótisztek, valamint az ügyészek, bírák, ellenőrző és szabályozó szervek függetlenségét, szakmaiságát annak érdekében, hogy csökkenjen a hatalommal való visszaélés mértéke" – zárta tájékoztatását Goliaš.
