Az ellenzék nem ért egyet az alkotmánymódosításokkal
„Ezt kiadni az igazságügy reformjaként, az abszurditás szintjén van. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) bedőlt annak. Az a veszély fenyeget, hogy egy Harabin helyett majd kettővel rendelkezünk“ – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Lipšic.
Az Új Többség (NOVA) elnöke szerint a módosítás egyetlen pártnak, az Irány-Szociáldemokráciának (Smer-SD) bírósági tanácsban betöltött szerepét erősíti, s a tanács tagjainak létszáma a jelenlegi 18-ról 16-ra csökken. Ezidáig a tanács 8 tagját a bírák választották meg, 3-3 tagot pedig az államfő, a parlament és a kormány. A bírósági tanács tagja volt még annak az elnöke, akivé automatikusan a Legfelső Bíróság főnöke vált – olvasható az Aktuality.sk internetes portálon.
Újabban a tanács 8 tagját a bírák választják majd meg, 4-4 tagot pedig a parlament és a kormány. A bírósági tanács tagjává kormánytag is megválasztható lesz. A tanács elnökét maga a tanács választja majd meg a saját tagjai közül. Lišpic megemlítette: a bírósági tanács megalkotásakor arra törekedtek, hogy abban több szerv is részt vegyen. Úgy véli: az a tény, hogy a KDH aláírását adta a Smer-SD indítványához, vagy a kereszténydemokraták naivitásaként, vagy az ő üzletelésükként fogható fel.
„A jelenlegi indítványt a Smer-SD hátsó ajtajának tekintem, amellyel az esetben szeretné korlátozni az elnök jogkörét, ha azzá nem Robert Fico válna“ – mondta el a SITA hírügynökségnek Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője. A liberális honatya szerint formálisan parlamenti demokrácia esetén a parlamenti többség alapjában azonos a kormánnyal, ezért ha a kormánynak és a parlamentnek kell kinevezni és funkciójából visszahívni a 16-ból 8 tagot, valószínű az, hogy egypárti kormányzás esetében a kormány uralmát jelenti majd a bírósági tanácsban.
"Ezt tovább erősíti az a tény is, hogy kormánytag is válhat a tanács tagjává. Ezen a tényen semmit sem változtat az, hogy a további 8 tagot a bírák majd maguk válasszák meg“ – véli Poliaèik. Szerinte a nevezés a kormány, a parlament és az államfő közti megoszlása kisebb lehetőséget teremtett arra, hogy a bírósági tanácsot egyetlen párt emberei uralják. A liberális képviselő szerint a változtatás a bíróság függetlenségének elvesztését eredményezheti.
Gál Gábor, a Most-Híd képviselője visszalépésnek nevezi azt a javaslatot, hogy a bírósági tanács tagjává kormánytag is válhasson, ami a végrehajtó és a bírói hatalom keveredését eredményezi. Gál a Legfelső Bíróság elnöki posztjának és a bírósági tanács főnöki funkciójának szétválasztását elfogadja, a bírósági tanács kreálását azonban nem tartja komolyabb problémának, szerinte bizonyos személyek, akiknek a megválasztását a kormánypárt engedélyezte, egyszerűen csődöt mondtak. Az alkotmánymódosítást kampányfogásnak nevezte, amellyel nem lehet majd megoldani az igazságügy területén meglevő alapvető problémákat. Hozzáfűzte: a Smer-SD-nek a bíráskodás legnagyobb gondjaira kellene összpontosítania: így a bírósági eljárások során előforduló késedelmekre és a bírósági döntések áttekinthetetlenségére.
Pavol Frešo, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) elnöke szerint a házasság védelméről és az igazságügy további reformjairól csak a köztársasági elnökválasztás után kellene szavazni – tájékoztatta a TASR hírügynökséget ma e párt sajtóosztálya.
"Az SDKÚ-DS számára mindkét téma fontos, de azoknak nem kellene a kormánypárt érdekeit szolgáló elnöki kampány részévé válniuk. A Smer és a KDH közti paktumot nem támogatjuk" – mondta el Frešo. Hozzáfűzte: a változtatásokat a többi párttal történő szélesebb megegyezést követően kell elfogadni, és ha azt a Smer-SD komolyan gondolja, akkor a javaslatokról mindjárt az elnökválasztás második köre után tanácskozhatnak arról a parlamentben.
"Abban az esetben, ha arról még a második forduló előtt szavaznak, a képviselőknek majd azt javaslom, hogy e témákról ne szavazzanak" – árulta el Pavol Frešo. Szerinte hat év állt a Smer-SD rendelkezésére ahhoz, hogy az igazságügyben rendet teremtsen. "Nem szemléljük majd a hatalom egyetlen pártnak történő átadását" – szögezte le végül Pavol Frešo.
