Az ellenzék megvédené a rendőröket és az ügyészeket a politika befolyásától

A parlament szeptemberi ülésén terjesztik elő a rendőrségről szóló törvény módosító javaslatát. Ma Beblavý és Dubaèová sajtótájékoztatón mutatták be a törvénymódosítási javaslatot, szerintük ez az egyik legfontosabb azon ellenzéki intézkedések közül, amelyek a Bašternák-ügyre és arra reagálnak, mennyire nem bízik a közvélemény a rendőrségben és az ügyészségben.

A Polis ügynökség nemrég zajlott közvélemény-kutatása szerint a polgárok háromnegyede azt gondolja, hogy a rendőrök és az ügyészek politikai nyomás alatt vannak. „Szlovákia polgárai, függetlenül attól, kire szavaznak, ma azt gondolják, hogy a politikusok hatással vannak a rendőrségre és az ügyészségre, beavatkoznak a munkájukba és döntéseikbe, és ezen változtatni kell” – véli Beblavý.

Dubaèová arról tájékoztatott, hogy amikor Robert Kaliòák belügyminiszter leváltása érdekében gyűjtött aláírásokat, olyan rendőrökkel is találkozott, akik egyetértenek a petícióval, de félnek aláírni azt. „Az egyetlen lehetőség, hogyan lehetne eltüntetni a félelem légkörét, a nagyobb átláthatóság, hogy minél nagyobb mértékben ki lehessen zárni a felülről, a felettesek részéről történő zaklatás lehetőségeit” – tette hozzá.

A legfőbb javasolt intézkedés a rendőrség sértetlenségéért felelős tanács létrehozása, amelynek erős kompetenciái lennének. Ma a rendőr ugyanis tehetetlen a felülről jövő intézkedések ellen, figyelmeztetett Beblavý. „A rendőrt, beleértve az elit vizsgálótisztet is, bármikor félreállíthatják a felettesei, elvehetik tőle az általa vizsgált ügyet, különféle szolgálatértékelő mechanizmusok és fegyelmi eljárások által szabadulhatnak meg tőle” – magyarázta.

A honatya figyelmeztetett arra, hogy manapság a rendőr esetleg másik feletteséhez fordulhat, még a rendőrségi inspekció is a belügyminiszternek van alárendelve. „Teljesen zárt körről van szó, amelyben meg lehet szabadulni a nemkívánatos rendőrtől, meg lehet őt félemlíteni, több rendőr nem is kezd el vizsgálódni, nehogy problémákba ütközzék” – értékelte a helyzetet a képviselő.

A képviselői javaslat értelmében a tanácshoz lehetne fellebbezni a fegyelmi eljárások döntései ügyében, a szolgálati értékelés területén, vagy a szolgálat befejezését elrendelő döntés miatt, amelyek kinyomhatják a rendőrt a rendszerből. A tanács érvénytelennek nyilváníthatná a vizsgálótiszt függetlenségébe beavatkozó utasítást.

A héttagú tanács függetlensége biztosítaná, hogy a tanácsot a politikai pártok befolyása nélkül választaná meg a nyilvánosság. A jelölteket a tanácsba a belügyminiszter, az ombudsman, a Szlovák Köztársaság Számvevőszéke, a Szlovák Köztársaság kormányának kormányon kívüli szervezetekkel foglalkozó tanácsa, a rendőrségi szakágazatok és a parlamenti ellenzék javasolnák. A honatyák szerint az ügyészek esetében nincs szükség új szerv létrehozására, elég megerősíteni az Ügyészi Tanács kompetenciáit.

A következő intézkedés, amelynek van esélye csökkenteni a politikai manipulációt, az a javaslat, hogy véletlenszerűen ítéljék oda az egyes eseteket, ahogy ez a bírák esetében is történik. Beblavý elmagyarázta, hogy ez a helyi és szakspecializációval összhangban működne. A harmadik javasolt lépés a nyilvános ellenőrzés megerősítése, az ellenzéki képviselők azt javasolják, hogy tegyék közzé a rendőrökre és az ügyészekre vonatkozó utasításokat a nyomozásra vonatkozóan.

Az ellenzéki képviselők úgy gondolják, nem biztos, hogy javaslatukat jelenleg elfogadnák a parlamentben. „Azért nyújtjuk be a javaslatot, hogy nyilvános nyomást gyakoroljunk és nyilvános vitát nyissunk arról, hogyan kell kinéznie a megoldásnak, mi legyen a megoldás” – magyarázta Beblavý. „Ma világos és egyértelmű, hogy a Bašternák-ügy után hatalmas a nyomás, hogy valami változzék ezen a területen, és fontos, hogy valódi megoldás vagy csak látszólagos, álmegoldás várható, amely a valóságban semmit nem változtat meg” – tette hozzá.