Az ellenzék butaságnak tartja a menekültek miatti bírságolást
"Ahelyett, hogy az Európai Bizottság (EB) valóban hozzájárulna a külső schengeni határok őrizetéhez, az egyetlen ötlete az, hogy a menekülteket Európa-szerte szétossza, amivel Szlovákia hosszú távon nem ért egyet. Az EB ezen országok többségében kitartóan ignorálja a polgárok akaratát, s ekképp kell tekinteni a legújabb javaslatára is, hogy bírságot kelljen fizetni" – véli Richard Sulík EP-képviselő, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke.
Sulík meg van győződve arról: a tagországok amiatti bírságolása, hogy figyelembe veszik saját polgáraik akaratát, a szabályokba történő durva beavatkozásnak számít. "Az EB-nek is figyelembe kell vennie azt, hogy közvetlenül a polgárok mit is akarnak. Az SaS alapjában véve ellenzi a kötelező kvótákat, és alapvető módon elutasítjuk az amiatti bírságolást is" – fűzte hozzá Sulík.
Boris Kollár, a Család vagyunk (Sme rodina) vezére az EB indítványát hülyeségnek nevezte, amit Szlovákiának el kell utasítania. "Le kell zárni és őrizni kell az uniós határokat. Brüsszelnek tudatosítania kell, hogy mi nem az alárendeltjei és a lakájai, hanem az egyenrangú partnerei vagyunk. A diktátum és az amiatti büntetés ellen vagyunk, amit nem mi okoztunk" – fogalmazott Kollár.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OÅaNO) vezetője Igor Matoviè úgy véli, ezzel a tervezetével Brüsszel az egész európai projektet veszélybe sodorja. "Ez egy olyan javaslat, amit határozottan vissza kell utasítani, az ugyanis nem jó sem az EU-nak, sem a tagországoknak, de maguknak a migránsoknak sem. Ezzel csak növekedne az euroszkeptikusok száma, ugyanakkor erősödnének a szélsőségesek is" - mondta Matoviè
Az EB bejelentette: annak érdekében alapvető módon módosítani akarja az európai menekültrendszert, hogy mérsékelje a menekültek egyes országokra mért nyomását. Azok a tagországok, amelyek elutasítják a migránsok szétosztásának rendszerét, kénytelenek lesznek anyagi kárpótlást fizetni: egy-egy be nem fogadott menekült után 250.000 eurót.
A bizottsági javaslat az előzetesen medializált információk szerint a jelenlegi ún. dublini rendszer fő alapelvének betartásával számol, amely értelmében annak az országnak, amelyen át a migránsok először léptek az Európai Unió (EU) területére, egyedül kell megbirkóznia a menedékkérelem feldolgozásával. Abban az esetben, ha valamelyik ország a külső uniós határokon nem tud majd megbirkózni a migránsáradattal, akkor a menekülteken a többi uniós tagországnak nagysága és gazdasági potenciálja alapján kell osztoznia. Azokat a menekülteket is megszámolják, akiket a tagállam a harmadik országokból, például Törökországból fogad be.
Ha a megszabott kvótát 12 hónap alatt több mint a felével túllépi, akkor az újabb menedékjogot kérőket szét kell osztani a további európai országokba. Az államoknak e rendszerbe nem kell bekapcsolódniuk, de ez esetben a csatlakozó országoknak mindegyik be nem fogadott menekült után 250.000 eurót kell fizetniük. Ezzel a javaslattal az uniós tagországoknak és az Európai Parlamentnek is egyet kell majd értenie.
