Az egészségügyi alkalmazottak általános ágazati bérrendezést akarnak
"Számításba jöhetnek például a dolgozók országos nagygyűlései, illetve a kisebb méretű tiltakozó akciók az ebédszünetek során" – mondta pozsonyi sajtótájékoztatóján Anton Szalay, a Szlovákiai Egészségügyi és Szociális Szolgáltatók Szakszervezeti Szövetségének az elnöke. A tervezett akciók véleménye szerint összhangban lesznek a törvénnyel, az egészségügyi dolgozók nem sztrájkolhatnak.
A nyomásgyakorló akciók előtt azonban több lépésre kerül sor – figyelmeztetett Szalay. Azelőtt a szakszervezetek a Szlovákiai Egészségügyi Nővérek és Szülésznők Kamarájával, a Szlovákiai Orvosi-műszaki Dolgozók Kamarájával, a Szlovákiai Fizioterapeuták Kamarájával, a Szlovákiai Egészségügyi Mentősök Kamarájával, illetve a Nővérek és Szakasszisztensek Szakszervezeti Egyesületével együtt a parlamenti képviselőkhöz akarnak fordulni. Ezek a szervezetek együtt hozzávetőleg 60.000 egészségügyi dolgozót tömörítenek. "A törvénymódosító javaslattal kapcsolatos valamennyi lépést közösen tesszük majd meg" -- nyilatkozta Eva Solèániová, a Szlovákiai Fizioterapeuták Kamarájának a tagja.
A törvénymódosítás csak az egészségügyi dolgozók egyharmadát érinti, a többiek bérének nagyságát azonban nem szavatolja. "A képviselőink diszkriminatívnak jelölték meg a javaslatot, hiszen a magánszolgáltatónál dolgozók is ugyanolyan munkát végeznek, mint az állami kórházakban dolgozók" - nyilatkozta Szalay. A szervezetek képviselői azt sem értik, hogy akkor azok az orvosok, akik nem állami intézményekben dolgoznak, miért rendelkeznek szavatolt bérekkel. "Hogyan lehetséges az, hogy a mi esetünkben erre nem kerülhet sor? Az egészségügyi tárca erre mindeddig nem adott racionális magyarázatot" - mondta Iveta Lazorová, a Szlovákiai Egészségügyi Nővérek és Szülésznők Kamarájának elnöke.
Úgy véli, hogy megvannak a követelések teljesítéséhez szükséges pénzeszközök, amelyeket azonban nem hatékonyan használnak fel, például a megdrágított műszerek vásárlásakor. Lazorová nem osztja az egészségügyi tárca azon nézetét, hogy a jogszabály bevezetésével a többi egészségügyi létesítményben is nyomást gyakorolnak az emelésre.
A jogszabály a béreket 24 kórházi hivatás esetében rendezi, mint például a gyógyszerész, nővér, egészségügyi laboratóriumi dolgozó és műtősssegéd, kivételt képeznek az orvosok. A javaslat az orvosi bérek módosítása szerint megszabja az alapbér minimális magasságát. Például a nővér a közegészségügyi dolgozóhoz és a fizioterapeutához hasonlóan legalább akkora alapbérrel rendelkezne, mint amekkora a hazai alkalmazottak havi átlagbérének a 0,81-szorosa két évvel ezelőtt volt.
Az egészségügyi minisztérium több hónapig dolgozott a módosításon. A javaslatnak arra az alkotmánybírósági döntésre is reagál, amely 2013-ban alkotmányellenesnek nyilvánította a bérekről szóló törvényt. "Az a fontos, hogy már rendelkezünk az összes egészségügyi dolgozó, tehát nem csupán a nővérek és a szülészasszisztensek jutalmazásáról szóló törvénnyel. Ugyancsak fontos annak a ténynek a figyelembe vétele is, hogy az egészségügyi tárca csak azokban az egészségügyi létesítményekben befolyásolhatja a változásokat, amelyekre közvetlen hatást gyakorolhat" - nyilatkozta Viliam Èislák tárcavezető.
