Az állami arrogancia újabb példájával állunk szemben
Az MKP szakpolitikusa szerint a nagyszarvai iskolaügyben az államhatalom az érintettek feje fölött döntött, a Most-Híd parlamenti képviselője szerint indokolatlan a szlovák szülők öröme.
Beváltotta ígéretét Peter Pellegrini miniszterelnök, amikor szeptemberben ellátogatott Nagyszarvára és kijelentette, hogy a nagyszarvai iskolaügy kapcsán hamarosan törvénymódosítást nyújtanak be. A módosítás azt célozta, hogy ha az adott önkormányzat nem akar szlovák osztályt/iskolát nyitni a faluban, akkor a kormány majd veszi kézbe a dolgokat.
A vonatkozó, "oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról" szóló törvény módosítását azóta (egészen pontosan december 4-én) el is fogadta a szlovák parlament. A módosított törvény megszabja, milyen feltételek mellett egyezhet meg több község közös iskolai körzet létrehozásában egy adott iskola vonzáskörzetében. A szempontok között szerepelnek az iskola elérhetősége, kapacitása, az ingatlan alkalmassága oktatási célokra, de jelen van a szülők óhaja is a nemzetiségi - vagy épp az államnyelven való oktatásra.
Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke a párt honlapján olvasható nyilatkozatában elmondta, az új törvénymódosítás értelmében, ha az érintett községek nem tudnak megegyezni abban, hogy egy-egy iskola köré milyen közös körzetet alakítanak ki, megteszi azt helyettük a kerületi székhelyű járási hivatal. Ezen kívül lehetőség nyílik az államnyelven oktató intézmények számára, hogy bármilyen kis létszámmal is legálisan nyithassanak szlovák osztályt.
Az érintettek feje fölött így az államhatalom szabja majd meg az iskolai körzetet, vagyis az állam döntheti el, hogy egy-egy iskolába ki fog majd járni, és milyen nyelven fog tanulni
– írja Kiss Beáta.
Olyan vélemények is felmerültek, hogy a módosított törvény előnyeit akár a kisebbségben élő magyarság is kihasználhatja, és ennek alapján követelheti a magyar osztály megnyitását akár kis létszám mellett is.
„Jól tudjuk, hogy a gyakorlat nem erről szól. A magyar kisiskolák épp a kis létszám miatt szenvednek, nyögnek a gazdasági terhek alatt. Az új jogszabály ezt egyáltalán nem oldja" - pontosított Kiss Beáta ennek kapcsán.
„De nem lesz ez másképp a tömb magyar területeken működő magyar iskolák mellett kikényszerített szlovák intézmények, osztályok esetében sem. Az önkormányzatoknak adott esetben olyan terhet kell majd viselniük, amelyet nem önként vállalnak. Akár csak a pártállami időkben” - tette hozzá a szakpolitikus.
Az ügy különös pikantériája, hogy ezt a törvénymódosítást a kormányban lévő Most-Híd parlamenti képviselői is megszavazták. Amikor a párt frakcióvezetőjénél, Bastrnák Tibornál arról érdeklődtünk, miért szavaztak így, Balódi László parlamenti képviselőhöz irányított.
Balódi a törvénymódosítással kapcsolatban elmondta, más az esély (lehetőség) egy iskola megnyitására, és más a megvalósítás. Elmondása szerint nem olyan egyszerű egy iskola megnyitása, ahogy ezt egyesek interpretálták, ugyanis több követelményt is teljesíteni kell ezzel kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy a szlovák szülők miért üdvözölték a törvénymódosítást, ha az iskolát így sem lesz könnyű megnyitni, azt a választ kaptuk, hogy a törvényt nem szakemberek értelmezték, ezért is születnek ilyen nyilatkozatok. Egyben hozzátette, a községeket sem kötelezheti senki egy iskola megnyitására - ez azért ellentmondásos, mert pontosan ez a változtatás olvasható ki a törvénymódosításból.
László Zoltánt, Nagyszarva új polgármesterét hiába kerestük az ügyben, nem kívánt nyilatkozni, mivel az ügyről további tárgyalásokat terveznek, amelyekre nagy valószínűséggel a jövő év elején kerülhet sor.
Felkerestük Prékop Máriát, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetőjét is, aki szintén elzárkózott a válaszadástól. Mint mondta, később kíván nyilatkozni a témával kapcsolatban.
