Az Alkotmánybíróság döntésére vár a műveltségi cenzus ügyében Žitòanská

Peter Kresák alkotmányjogász szerint a választásokat nem veszélyeztetné az sem, ha az Alkotmánybíróság csak a helyhatósági választásokat követően hozná meg döntését. Még abban az esetben sem, ha kijelentik, hogy a műveltségi cenzus alkotmányellenes, s világosan kiderülne az alacsonyabb végzettségű jelöltek jelölésének korlátozása.

„Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz döntést az alkotmányellenességről, a törvény hatályban marad. Ha az Alkotmánybíróság a választásokig nem cselekszik, azaz döntését a választásokat követően hozná meg, a voksolás eredményét akkor sem lehetne kétségbe vonni, ha kiderülne, hogy a törvény alkotmányellenes. A választások ugyanis az érvényes jogszabály alapján mennének végbe“ – magyarázta Kresák, aki a műveltségi cenzust szintén alkotmányellenesnek tartja.

Az új jogszabály szerint a polgármesterjelöltek kötelesek jelölésükhöz csatolni az iskolai végzettségüket igazoló okiratot. Polgármesternek az jelöltetheti magát, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A passzív választójogot - tehát a választhatóság jogát - korlátozó műveltségi cenzus az ellenzék szerint alkotmányellenes, ezért óvást nyújtottak be a törvény ellen az Alkotmánybíróságon. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának szempontjából való elbíráláson kívül kérik, hogy a műveltségi cenzus mindaddig, míg az Alkotmánybíróság álláspontja nem ismert, ne érintse a helyhatósági választásokat.

A polgármesterjelöltek középiskolai végzettségét előirányzó, a választójog gyakorlásának feltételeiről szóló törvény Robert Kaliòák a kormányzó Irány Szociáldemokrácia (Smer-SD) belügyminiszterének műhelyéből került ki. A jogszabályt a kormánypárti képviselők annak ellenére elfogadtatták, hogy azt maga a miniszter is alkotmányellenesnek tartja. A cenzus bevezetését Ivan Gašparoviè volt köztársasági elnök pár nappali hivatali idejének lejárta előtt írta alá.