Az alkotmánybírák szerint politizál az alkotmánybíróság
Õk az alkotmánybíróság októberi nyilatkozatához különböző álláspontot csatoltak, ezt az alkotmánybíróság a napokban tette közzé. Ez azt jelenti, hogy nem értettek egyet a plénum azon döntésével, hogy elutasították a bíróság kompetenciáinak pontosítását a köztársasági elnök számára, de leszavazták őket.
Írásbeli véleményük szerint a politika áll az ügy hátterében.
„Azért kell csatolnom más jellegű véleményemet, mert szakmai tisztességem megtartása érdekében szeretnék elhatárolódni attól a döntéstől, amellyel szemben jelentős kifogásaim vannak” – írta Orosz. „Kevés benne a meggyőző alkotmányjogi érvelés, ezzel szemben aránytalanul sok benne a politika” – tette hozzá az alkotmánybíró.
Hasonló kritika hangzott el a többiek részéről is. „Az alkotmánybíróság plénuma kisebb jogerővel bír, mint az alkotmánybíróság szenátusa, és a köztársasági elnök fölé emelkedett, akinek azt „tanácsolja”, nevezze ki azokat az alkotmánybírákat, akik saját maguk ezt már nem kérik” – tájékoztatott Mészáros Lajos.
Gajdošíková szerint az év elején a háromtagú szenátusnak „csaknem fetisizált döntése született”, miszerint a köztársasági elnök korábban megsértette az alkotmánybíró-jelöltek jogait, amikor elutasította őket. A plénumnak minden alkotmánybíró tagja, a plénum 9-szer hivatkozott a döntésre, Gajdošíková szerint a plénum ezzel a „trükkel” azt a plénum döntéseként akarja beállítani.
Tkáèik elmondta, a döntés ellentétes az általános és rendszeres döntéshozatallal.
A köztársasági elnök azért fordult az alkotmánybírósághoz, mert tőle szerette volna hallani, milyen hatásköre van. Jelenleg ugyanis nem világos, hogy a köztársasági elnök választhat-e vagy muszáj választania a jelöltek közül, akiket a parlament ajánl kinevezésre. Tavaly megtörtént ez a helyzet, ezt követően Kiska a parlamenttől új jelöltek kiválasztását kérte. Peter Pellegrini (Smer) házelnök elutasította a kérését, mivel a Smer ellentétes nézetet vall a köztársasági elnök kompetenciáiról.
Ezután az alkotmánybíróság plénuma elutasította Kiska kérését, hogy elmagyarázza az alkotmányt. Két dologgal indokolták döntésüket: a kérés számukra alaptalannak tűnik, és a köztársasági elnök és a parlament közti vita nem téma az alkotmánybíróság számára.
A bíróság egyúttal jelezte, mit kellene tennie a köztársasági elnöknek. Szerinte választania kell a jelöltek közül.
Ez azt jelenti, Kiskának két személyt kell kiválasztania az öt jelölt közül, akiket tavaly elutasított. Egyúttal választania kell a nemrég kijelölt jelöltek, Jana Laššáková (Smer) és Mojmír Mamojka közül.
Jelenleg a 13 alkotmánybíró helyett csak tizenegyen vannak a kassai alkotmánybíróságon. Februárban további hely szabadul fel.
Kiska a héten nyilatkozott az alkotmány magyarázatának elutasításáról. Szerinte „sokkoló, hogy az alkotmánybíróság lemond az egyik alapvető jogáról a demokratikus jogállamban”. Azt nem közölte, mi lesz az elutasított jelöltek sorsa. Újbóli eljárás során az államfő hivatkozhatna a közzétett eltérő álláspontokra.
