Az 1994-es nagygyűlésre emlékeztek Révkomáromban
A megemlékezésen Kolek Zsolt történelemtanár és publicista méltatta az 1994-ben, a Városi Sportcsarnokban megtartott nagygyűlés jelentőségét. Emlékeztetett: 18 éve fontosnak tartotta részvételét a nagygyűlésen valamennyi felvidéki magyar parlamenti képviselő, a magyar pártok polgármesterei, és az önkormányzati képviselők javarésze. Hozzávetőleg 3500-an fogtak össze pártállásra való tekintet nélkül a felvidéki magyarság jogainak kivívásáért, önrendelkezésének megteremtéséért.
Petheő Attila, a Csemadok járási elnöke beszédében hangsúlyozta: „Ezzel a rendezvénnyel kezdett újra élni a felvidéki magyarság és ma talán már nagykorúvá is válhatunk. Ez a nagykorúság kötelez, hiszen magyar közösségünk érdekében idén önálló és határozott döntést kell majd hoznunk! Végig kell gondolnunk azt, hogy hiszünk-e még azoknak, akik elherdálták az 1994-es lehetőséget, azoknak, akik nemrégiben megbontották a szlovákiai magyar egységet! Politikai alkukat kötöttek, önös gazdasági alkuk tárgyává tették idehaza a magyarságot. Magukkal és egymással foglalkoztak, az 1994-es nagygyűlés mottóját átértelmezve: Magukért mindent, a közösségért semmit sem tettek...”.
Az ünnepi beszédek után a Csemadok és az MKP képviselői megkoszorúzták a Csemadok-székház homlokzatán 3 éve elhelyezett emléktáblát, végül a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt.
Duray Miklós portálunknak elmondta: a hajdani nagygyűlés két ügyről szólt, az általános önkormányzatiság elvének a gyakorlatba való átültetéséről, mivel az országban akkoriban nagyon kezdetleges állapotban volt az önkormányzatiság, valamint a magyar közösségi önkormányzatról. "Bár az első célkitűzés részben teljesült az első Dzurinda-kormány idején, egészében mindmáig nem teljesedett ki, hiszen korlátozottak az önkormányzatok jogai és finanszírozása is. A magyar közösségi önkormányzat megteremtése kudarcba fulladt, sőt, jelenleg az akkorinál is rosszabb a helyzet! Ugyanis akkor legalább reménykedhettünk a megvalósulásában, míg mára a remény is elszállt – talán csak átmenetileg. Ahhoz, hogy e téren pozitív változás álljon be, a felvidéki magyar társadalomnak -- úgy a politikai, mint a civil életének, részben újjá kell születni!" – hangoztatta a magyar politikus.
Duray bízik abban, hogy a márciusi parlamenti választások egy pozitív folyamatot indítanak el. Hangsúlyozta: e téren az MKP-re és a civil szervezetekre egyaránt nagy feladat hárul.