Antall József Kolozsnémán felavatott szobra az összefogást hirdeti

Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen egyforma szobra a volt magyar kormányfőnek. A romániai Székelyhíd református templomának kertjében 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a Felvidéken Kolozsnémára esett a választás, és Kárpátalján is terveznek szoborállítást. Az elképzelések szerint minden nagyobb határon túli területen szobor őrizné majd a néhai kormányfő emlékét.

A felvidéki szoborállításról szóló megállapodást Makay Zsolt, az Antall József Alapítvány kurátora, a Jólét és Szabadság (JESZ)-MDF Szövetség vezetője és Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke, az MKP (Magyar Közösség Pártja) Komárom járási elnöke írta alá. A bronzszobrot és a süttői mészkőből készült talapzatot a magyarországi alapítvány készíttette, a több mint 2 méter magas alkotás állításának területbiztosítását és az avatóünnep megszervezését pedig a Csemadok vállalta.

Antall József a rendszerváltást követően először merte felvetni azt a gondolatot, hogy a magyarok bárhol is éljenek a világban, köztük az összetartozás érzését fenn kell tartani. Hangsúlyozta: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni -- ezt a kijelentését egyébként a magyar egységet jelképező alkotások is tartalmazzák. A magyar kormányfő gondolatának ugyanis "forradalmi hatása volt, amely ma is visszhangzik a határon túl élők lelkében".

Szalay Rozália, Kolozsnéma polgármestere portálunknak elmondta: „A helyszín kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a Csemadok Komáromi Területi Választmánya már 1949 óta községünkben tartja meg a Járási Dal- és Táncünnepélyt, népi hagyományaink pedig a magyarságot összetartó egyik jelentős kapocsnak, nagy erőnek számítanak. Ezentúl ezeken az ünnepélyeken mindig közösen koszorúzzuk majd meg Antall József szobrát. Minden évben nagyon sokan összejövünk itt, például most az eső ellenére is hozzávetőleg négyszázan találkoztunk egymással. A díszvendégeken és a helyi lakosokon kívül a Nyitra megyei MKP-s képviselők, a környező települések polgármesterei, a Csemadok-alapszervezetek képviselői és az Antall József Alapítvány által meghívott miskolci vendégek tartották fontosnak saját részvételüket ezen a jeles eseményen".

Makay Zsolt a szoboravató ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: Magyarország első miniszterelnökének erkölcsi tisztaságát nem lehet megkérdőjelezni. Olyan politikai normát teremtett, melyben a jog és az erkölcs új értelmet nyert. „Antall József szobrában az erkölcsi és minőségi jó összeölelkezik" -- jelentette ki. Majd az anyaország és a határon túli magyarság összetartásának szükségszerűségéről beszélt.

„Antall József mindannyiunk számára példa, akinek a szobra, itt a Felvidéken is az összefogást hirdeti. Ha el akarunk érni valamit, nekünk kell egységesen fellépnünk, nem mások ellen, hanem magunkért“ – fogalmazott Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a helyi katolikus templomban, a szobor leleplezése után tartott ökumenikus istentiszteleten, amelyen Karaffa János katolikus plébános és Lévai Attila református tiszteletes közreműködött. Bárdos is méltatta Antall munkásságát. „Antall József volt az első kormányfő, aki Trianon után kimondta: lélekben 15 millió magyarért vállal felelősséget. Ezt a mondatot nem lehet félremagyarázni, élhetünk bárhol a világban magyarként, összeköt az anyanyelvünk, a kultúránk. Mi, felvidékiek is a magyar nemzet része vagyunk, és sajátunknak érezzük az antalli örökséget" – fejtette ki. Leszögezte: csak a hiteles politikusok tudnak a közösség jó szolgái lenni, Antall József ilyen államférfi volt. „Az ő példája adjon erőt ahhoz, hogy a közösség érdekét az egyéni és pártérdekek elé tudjuk helyezni" – fogalmazott Szlovákia első magyar államfőjelöltje.

Harmati Zsolt Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottja emlékeztetett: Antall vágya az egységes nemzet és a keresztény Magyarország megteremtése volt, majd a többi szónokhoz hasonlóképpen ő is az összetartozás fontosságát hangsúlyozta.

Petheő Attila szerint a felvidéki Antall-szobor egy közösség jelzése a megosztottság ellen.

„A szememben Antall József a szabadság embere volt, aki úgy akarta megvalósítani törekvéseit, egy nemzet céljait, hogy az ne sértsen, ne bántson másokat. El sem tudom képzelni, hogy miként tudna alkalmazkodni a mai korhoz, amikor lassan kivesznek azok az erkölcsi normák, amik fontosak voltak számára, és értéket jelentenek számunkra. Antall József úgy kormányozta az országot, hogy az ország, a nemzet érdekeit mindig a pártja és a saját érdekei elé tudta helyezni. Az Antall József-szobor itt Kolozsnémán azt üzeni számunkra, hogy a felvidéki magyar nemzetrész ügye pártokon felül áll. Aki pártpolitikát csinál egy nemzet ügyéből, az nem érdemel bizalmat. Aki saját és pártja érdekeit a nemzet fölé emeli, az az Antall-i örökségtől és tőlünk is távol áll. Sok történelmi lehetőséget elszalasztottunk már az elmúlt évtizedekben. A megosztottság sosem tesz jót egy közösségnek. A kolozsnémai Antall-szobor egy közösség jelzése a megosztottság ellen. Ha tehetik, adják tovább hazaérve: a szobor áll és jelzi, hogy a felvidéki magyarság és a régiónk ügye pártokon felül álló!“ -- kérte végül az ünnepség résztvevőit.