Andrej Kiska törvényjavaslatokat vétózott meg
Pénteken több törvényjavaslat került Andrej Kiska államfő asztalára.
Az államfő megvétózta a bíróságokról szóló törvénymódosító javaslatot, mert az szerinte jelentősen korlátozza a bírósági döntések nyilvános ellenőrizhetőségét, és túlságosan beleavatkozik az információkhoz való alapvető jogba, amely az alkotmány védelme alatt áll. A képviselőknek azt javasolta, hogy a törvényt ne fogadják el egy egészként, mivel az ellentétben áll a jogállam alapelveivel.
Az elfogadott törvény értelmében egyes bírósági döntések kivételt kapnak, és ezeket nem fog kelleni nyilvánosságra hozni - például ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha beleegyezik valakinek a lehallgatásába. Kiska szerint ezzel megszűnik a lehetőség arra, hogy nyilvánosan ellenőrizhetőek legyenek a bíróságoknak azok a különösen érzékeny döntései, amelyek lényeges beavatkozást jelentenek az egyének alapvető jogaiba és szabadságába.
Figyelmeztetett rá, hogy a kormány nem írta le azoknak a rendkívüli körülményeknek, illetve annak a biztonsági kockázatnak a létezését, amely indokolná a törvény elfogadását. Hozzátette: a javaslatról konzultációt sem folytattak.
Az államfő az elmúlt hat év tapasztalataira utalva azt állítja, hogy az érintett bírósági döntésekhez való szabad hozzáférés semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent. A javaslat indítványozásának és elfogadásának módja az államfő szerint arra enged következtetni, hogy a javaslat „eltitkolt célja annak megakadályozása, hogy a bíróságok döntéshozói tevékenysége nyilvánosan ellenőrizhető legyen. Kiska szerint a javaslat túlságosan beleavatkozik az információkhoz való hozzáférés alapvető jogába, amely az alkotmány védelme alatt áll.
Az bíróságokról szóló indítványt 99 parlamenti képviselő támogatta. Ennek elfogadásával azt akarták elérni, hogy ne kelljen minden bírósági döntést nyilvánosságra hozni. A javaslat néhány kivételt vezetett volna be. Eszerint nem kellett volna nyilvánosságra hozni például, ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha a bíróság a büntetőeljárási törvénykönyv szerint hoz határozatot.
Az indítványt gyorsított eljárásban készítette elő az Igazságügyi Minisztérium, és nem bocsátották tárcaközi észrevételezésre sem. Gál Gábor ezt azzal magyarázza, hogy egy különleges körülményről van szó, és az ország biztonsága is veszélyben volt.
A jelenlegi jogszabály szerint nincs törvényes lehetőség arra, hogy a bíróság lehallgatásról szóló döntéseit ne hozzák nyilvánosságra. „Ez az állapot a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek a védelme és a büntetőeljárás rendes menetének szempontjából nem elfogadható” – állapítja meg a minisztérium.
Andrej Kiska visszaküldött a parlamentnek két felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot is. Azért döntött a felsőoktatás minőségének a biztosításáról szóló törvénynek és a főiskolákról szóló módosításnak a visszaadása mellett, mert szerinte nem garantálják a felsőoktatás minőségének a javulását, és komoly kétségeket ébresztenek afelől, hogy a helyzetet nem fogják – épp ellenkezőleg – rontani.
Az államfő a felsőoktatás minőségének a biztosításáról szóló törvényt teljes egészében visszaadta, a főiskolákról szóló törvénynek pedig azokat a részeit nem fogadta el, amelyek a felsőoktatás minőségével és a Szlovák Tudományos Akadémiával (SAV) függöttek össze. Az államfő szerint a törvényekből hiányzik a tényleges garancia a minőség javulására, illetve az objektivitás a felsőoktatási intézmények minőségének a megítélésével kapcsolatban.
A minőségről szóló törvény annyiban erősíti az önirányítást, hogy az Akkreditációs Bizottságot, melyet a kormány nevez ki, egy Akkreditációs Ügynökség váltaná fel, melynek vezetőségét a felsőoktatási intézmények, a diákok és a munkáltatók képviselői alkotnák. Az államfő szerint az Akkreditációs Ügynökség tagjainak kiválasztása, illetve hogy a szavazás során a kilenc tagból legalább heten egyet kell, hogy értsenek, inkább az átlagosság fenntartását erősíti, mintsem a főiskolákon és egyetemeken folyó kutatás és oktatás minőségének a javítására gyakorolna nyomást.
Kiska szerint mindkét törvényjavaslat jogi és tárgyi hiányosságokkal van tele. Ezek helyenként érthetetlenek, máshol ellentmondásosak, így kétséges, hogy működnének a gyakorlatban.
Kiska továbbá a Szlovák Tudományos Akadémiára, illetve a közbeszerzésre vonatkozó részek kihagyását javasolta a képviselőknek. Szerinte az elfogadott törvény csak káoszt és jogi bizonytalanságot szül az akadémiával kapcsolatban.
„A törvényhozói folyamathoz való formalista hozzáállás következményei azok a jogi normák, amelyek érthetetlenek, zavarosak, nem a célközönség valós szükségleteire reagálnak, és nem is a keletkezett problémák okaira. Ezek további módosításokat hívnak elő, átláthatatlanná teszik a törvényeket, illetve tovább táplálják az állam és a jog iránti bizalmatlanságot” – jegyezte meg Kiska.
