Amnesty International: Szlovákia megsérti a romák és a menekültek emberi jogait

Az emberi jogok védelméről szóló 2015-ös jelentésből az is kiderül, hogy több mint 122 állam tavaly kínvallatásnak vetette alá ezeket az embereket, vagy rosszul bánt velük, 29 vagy több őket abba az országba való visszatérésre kényszerítette, ahol veszély fenyegette őket, és legalább 19 országban katonai bűncselekményeket követtek el.

„Országunk nem csupán a menekültekkel szembeni helytelen bánásmód terén csődölt be, hanem a rendőri erő vizsgálatok során aránytalanul gyakori alkalmazása terén is. Ez legszembetűnőbben a roma telepeken történő rendőri beavatkozások kivizsgálása, az ún. nyomozási akciók során mutatkozik meg“ -- magyarázta Lucia Bernátová, az AIS munkatársa.

Megemlítette a Füzesér (Vrbnica) és a Szepsi romatelepén korábban történteket. „A füzeséri telepen a beavatkozás során 19 ember sérült meg, a rendőrség kárt okozott a roma lakosok házaiban, és sokkos állapotba kerültek a gyerekek, akik a beavatkozás szemtanúi voltak“ – írta le a történteket Bernátová.

Azt is elmondta: Füzeséren a rendőrség nem indokolta meg a beavatkozást, és szerinte problémát jelentett a rendőri erő aránytalan használata is. Szepsi kapcsán azt bírálja, hogy egyes pontokat illetően leállították a vizsgálatot.

„A beavatkozás után csaknem két és fél évvel a vizsgálótiszt hat közül négy pontban leállította a vizsgálatot. Azok egyike az egészségkárosítás volt” – jegyezte meg Bernátová. A beavatkozás kapcsán felmerül a rendőrségi felügyelet függetlenségének kérdése is.

Az AIS továbbra is bírálja a roma gyerekek szegregációját és a speciális iskolákba történő mértéken felüli számú besorolásukat. Rámutatott: ez ügyben Szlovákia ellen az Európai Bizottság is fellép.

Az AIS a menekültek kapcsán is rámutat a jogsértésekre. Bernátová felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly novemberi párizsi támadások után a menekültek helyzetét biztonsági veszéllyel kapcsolatban emlegetik.

A támadások után Szlovákiába egy olyan terrorizmusellenes csomag lépett életbe, amely szintén nem nyerte el az AIS tetszését. „Az intézkedések jelentős mértékben beavatkoznak a polgárok emberi és szabadságjogaiba“ – szögezte le Bernátová. Az AIS-t főként a terrorizmussal összefüggő bűncselekményekkel gyanúsított és vádolt személyek fogvatartásának meghosszabbított időtartama, valamint a rendőrség kibővített jogkörének ténye nyugtalanítja.

Bernátová a kölni szilveszteri eseményeket is megemlítette. Az AIS a kormányt amiatt bírálja: ahelyett, hogy a helyzetet lecsendesítette volna, annak éppen az ellenkezőjét tette. „Olyan kijelentéseknek a tanúi voltunk, amelyek a muszlim vallási kisebbség elleni gyűlöletkeltés, illetve diszkrimináció lebecsüléséhez vezethetnek“ -- mondta Bernátová. Úgy véli, hogy az egész közösség nem vádolható az egyéni bűnözők tettei miatt.

„A 2015-ös év olyan események éve volt, amelyek megrengették a világot, és több millió embernek szenvedést okoztak“ – szögezte le az AIS hivatalvezetője, Kamila Gunišová. Az AIS felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmét a fokozatos szétesés veszélye fenyegeti.

Az AIS szerint ennek okát az államok rövidtávú nemzeti érdekei és a kegyetlen biztonsági támadások képezik, amelyek az alapvető emberi és szabadságjogok elleni teljeskörű beavatkozásoknak minősülnek. Az AIS úgy véli, hogy a védelem meggyengítéséhez azon kormányok tudatos támadásai vezetnek, amelyek nem támogatják vagy elutasítják az emberi jogokat védő intézményekkel történő együttműködést.

„A 2015-ös év az emberi és szabadságjogok szempontjából nem számított jó évnek. Az egyes kormányok a jogokhoz lenézően viszonyulnak, és nem tartják be saját nemzetközi kötelezettségeiket sem“ - zárta tájékoztatását Gunišová.