Aminek változnia kellene az alkotmányban

Az Aktuálne.sk portál megkérdezett néhány politikust, polgárjogi aktivistát és alkotmánybírót, hogy szerintük meg kell-e változtatni az alkotmányt és ha igen, mely pontjai esetében szükséges a revízió. A megszólítottak többsége változtatna a Legfőbb Ügyészség jogállásán.

"A politikai indíttatású személycseréket követően újra és újra felmerül az ügyészség függetlenségének kérdése, illetve a végrehajtó hatalomhoz fűződő viszonya. Az ismétlődő viták elkerülése végett szükség lenne néhány változtatásra" - magyarázta az Aktuálne.sk-nak Ladislav Orosz, az Alkotmánybíróság bírája.

Ennél is komolyabb változásokat szorgalmaz Eduard Chmelár politológus és polgárjogi aktivista. Véleménye szerint a bírókat és az ügyészeket közvetlenül a polgároknak kellene megválasztaniuk, nem pedig a politikusoknak. "Ez egy fontos lépés lehetne az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanság eloszlatása felé" - mondta.

A szakemberek és a politikusok szerint az alkotmány államfőre vonatkozó cikkét is át kellene dolgozni. Korábban már történtek ez irányban bizonyos változások. A köztársasági elnök szélesebb jogkört kapott, de ezzel csak válsághelyetben élhet, ha a parlament bizalmatlanságot szavaz a kormánynak.

Chmelár szerint a közvetlen választási forma miatt az államfő legitimitása jelenleg magas, ehhez képest azonban minimális jogkörrel rendelkezik. "Alaposan meg kell fontolnunk, mit kellene képviselnie az államfőnek" - mondta emlékeztetve arra, hogy a közvetlen köztársaságielnök-választás tulajdonképpen egy kényszerhelyzet eredménye volt. Szlovákiában azért a nép dönt az államfő személyéről, mert a parlament erre képtelen volt. Az alkotmány eredetileg nem számolt ezzel az intézményes formával.

Mojmír Mamojka, a Smer-SD képviselője szintén górcső alá venné az államfő kompetenciáit. Nézete szerint az elnöki jogkörök kibővítésére lenne szükség, aminek nyomán az államfő intézménye a parlament második kamarájának szerepét tölthetné be. Mamojka szorosabbra fonná az államfő és az Alkotmánybíróság kapcsolatát.

Az Aktuálne.sk portál által megkérdezett szakemberek többsége szükségesnek tartja a közvetlen demokrácia megerősítését. Ladislav Orosz, az Alkotmánybíróság bírája megerősítené a népszavazás intézményét. Hasonló véleményen van Chmelár is, de ő konkrétabb javaslatokkal állt elő. A népszavazás esetében eltörölné az érvényességhez szükséges 50 %-os részvételi köszöböt. Hivatkozási alapként azt hozza fel, hogy az európai választások érvényességéhez elég volt a 17 százalékos részvétel.

A politológus azonban nem elégedne meg a referendumot érintő változtatással. Az államigazgatásban való közvetlen részvétel lehetőségét is bővítené. Helyteleníti, hogy Szlovákiában az állampolgári petíciókkal csak akkor foglalkozik a parlament, ha legalább 100 000 érvényes támogató aláírással vannak ellátva.

"Nálunk aránytalanul sok aláírásra van szükség" - hangoztatta Chmelár rámutatva: ugyanennyi aláírást kell felmutatni a jóval nagyobb létszámú, negyvenmillió lakosú Lengyelországban és a százmillió lakosú Oroszországban, hogy a parlament egy-egy lakossági kezdeményezéssel foglalkozzon. Szlovákiában szerinte legkevesebb felére kellene csökkenteni a petíciókhoz csatolandó támogató aláírások számát, de helyeselné azt is, ha a választók 1 százalékának aláírása elegendő lenne.

A szakember a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatban is nagyobb hatalmat adna a nép kezébe. Lehetővé tenné az adózóknak, hogy a civil szervezeteknek elvezethető 2 százalékhoz hasonlóan eldönthessék, mely párt részesüljön az adójukból. Szerinte ez a mostaninál hathatósabb tevékenységre ösztönözné a politikai erőket.

Chmelár változtatna a választási rendszeren is. Ennek pontos formáját közvitára bocsátaná. "A jelenlegi rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a polgárok független személyeket válasszanak" - fejtette ki.

Arról eltér a megkérdezett szakemberek és a politikusok véleménye, hogy a jelenlegi alkotmányt elég-e megváltoztatni, vagy teljesen újat kell megfogalmazni. Chmelár új alaptörvényt szorgalmaz, ám nézete szerint azt nem a parlamentnek kell megfogalmaznia és az erő pozíciójából megszavaznia, hanem a népnek. "Széleskörű szakmai és laikus párbeszéd eredményeként kell megalkotni az új alkotmányt és népszavazás útján elfogadni, ahogy ez a fejlett államokban szokás - szögezte le az ismert politológus és polgárjogi aktivista.