Állampolgársági törvény: elnapolta a döntéshozatalt az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság a döntéshozatal kihirdetésének időpontját február 26-ra tűzte ki.
A törvény megvizsgálását még 2011 szeptemberében kezdeményezte a pozsonyi törvényhozás 30 ellenzéki képviselője, arra hivatkozva, miszerint a szlovák alaptörvény szavatolja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától, így az állampolgársági törvény nem tartalmazhat ezzel ellentétes hatású kitételt.
A beadványt benyújtó ellenzéki honatyákat Gál Gábor, a Most-Híd politikusa képviselte a meghallgatáson. Újságíróknak elmondta: arra számít, hogy a testület alkotmányellenesnek nyilvánítja a törvényt. „A döntéshozatal elnapolását úgy értelmezem, hogy az Alkotmánybíróság nem lát teljesen tisztán az ügyben, a bírák nem teljesen egységesek, vannak olyanok, akik a beadványunk felé hajlanak, s vannak, akik nem” – fogalmazott.
A politikus úgy véli, a döntéshozatal új időpontja miatt félő, hogy abba "beleszólhat" a márciusban tartandó szlovák államfőválasztás, vagyis nagy nyomás nehezedhet az alkotmánybírákra, akik közül néhányan éppen emiatt szavazhatnának másképp, mint szeretnék.
Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése a sajtó és nyilvánosság fokozott érdeklődése mellett zajlott le, az ülésteremben felállított széksorok teljesen megteltek. A tárgyaláson a felvidéki magyarság érdekképviseleti szervezeteinek képviselői mellett részt vett a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke is. Lomnici Zoltán úgy vélekedett: komoly viták tárgyát képezi az állampolgársági törvény a szlovák alkotmánybíróságon belül, amit az is jelez, hogy a testület "nem mert dönteni" az üggyel kapcsolatos beadványról. "A jogi érvek és a nemzetközi figyelem játszott szerepet abban, hogy most nem mertek dönteni" - mondta az EMT elnöke, aki szerint az, hogy az Alkotmánybíróság elnapolta a döntését, részint reménykeltő, másrészt pedig arra utal, hogy az illetékesek "érzik, hogy ezt nem tudják belső ügyként kezelni".
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, aki szintén részt vett az ülésen, az MTI-nek azt mondta: nehéz eldönteni, hogy lehet-e "kis győzelemként" értékelni a döntés elnapolását, de abban véleménye szerint jelentős szerepet játszott, hogy az ügyet kiemelt figyelemmel követi a sajtó és a közvélemény. Hozzátette: a döntéshozatal kihirdetésének időpontjának nem örül. Úgy vélte, az időpont miatt az eddigieknél is jobban kell tartani attól, hogy a közelgő szlovákiai államfőválasztás rányomhatja bélyegét az Alkotmánybíróság döntésére. Ugyanis ha a testület kimondja a vitatott jogszabály alkotmányellenességét, akkor Robert Ficónak, aki az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltjeként maga is indul az államfőválasztáson, magyarázkodnia kellene: miért fogadott el alkotmányba ütköző jogszabályt – fejtette ki.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke - egyike azon felvidéki magyaroknak, akit magyar állampolgársága nyilvános felvállalását követően fosztottak meg szlovák állampolgárságától - szintén a helyszínen várta az Alkotmánybíróság döntését. Mint mondta: a körülményeket figyelembe véve inkább pozitív fordulatnak tartja, hogy a testület elnapolta a döntést. "Örülni még nincs minek (...) de ha eddig tudtunk várni, akkor már ezt az egy hónapot kibírjuk" - jegyezte meg.
A parlament 2010 májusában hagyta jóvá a törvényt, amely a magyarországi egyszerűsített honosításra reagált. A szlovák jogszabály hatályba lépése óta elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárává válik. Az elmúlt több mint három és fél év alatt hétszáznál többen veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük 47 felvidéki magyar is.
Több kísérlet is irányult a törvény enyhítésére, de egyik sem járt sikerrel. A belügyminisztérium is készített egy indítványt, a tárca jelenleg az európai intézmények állásfoglalására vár. Robert Kaliòák belügyminiszter korábban jelezte: a módosításnak köszönhetően nem veszítenék el automatikusan állampolgárságukat azok, akik egy másik országét felveszik. Emellett azok is visszakaphatnák állampolgárágukat, akiket attól a jelenleg hatályos törvény fosztott meg. Az indítványról az idei év első felében tárgyalhat a kormány és a parlament.
frissítve 16:10
