Államfőválasztás: helyzetelemzés Öllös László politológussal
POZSONY. Péntek óta javában zajlik a választási kampány. Az államfőválasztás március 15-i első fordulójának közeledtével Öllös László politológus portálunknak nyilatkozott a szlovákiai politikai színtéren kialakult helyzetről.
A Népi Platformban tömörülő pártok előzőleg Pavol Hrušovskýnak, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakcióvezetőjének támogatásáról egyeztek meg. Egyre több olyan híresztelés kapott azonban szárnyra, hogy a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS), illetve a Most-Híd Hrušovský esetleges visszalépése esetén szívesebben támogatna egy esélyesebb államfőjelöltet, például Milan Kòažkot.
Öllös László politológus portálunknak elmondta: ez a folyamat már korábban beindult. „Amikor kiderült, hogy Hrušovskýnak nincs igazán esélye versenybe szállni legalább három másik jelölttel, az ellenzék legnépszerűbb jelöltjének a pozíciójáért – őt csak a 4-5. helyen mérték –, a Most-Híd is ellépett mellőle. A vegyespárt az elmúlt pár hét során jóformán semmiféle erőfeszítést nem fejtett ki annak érdekében, hogy az emberek Hrušovskýra szavazzanak. Már korábban is látta, hogy a saját választói sem őt preferálják, még a szlovák államfőjelöltek közül sem. Az SDKÚ pedig mindent megtett azért, hogy másik jelöltet találjon. Hrušovskýn múlik, hogy a visszalépés mellett dönt-e, ezzel kapcsolatban nem akarok jóslatokba bocsátkozni“ – közölte a szakember.
A Népi Platform pártjai állítólag más elnökjelöltek – például Ján Èarnogurský vagy Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltje – visszalépését is szívesen vennék, így nem tűnne úgy, hogy Hrušovský támogatásával csupán ők „tettek rossz lóra“. Ezzel kapcsolatban Öllös László kifejtette: ha most Hrušovský lenne az egyetlen olyan induló, akit a szlovákiai magyarok választhatnak, akkor az előző elnökválasztáshoz hasonlóan ismét egy esélytelen jelöltre kellene adni a voksukat.
„Az igazi gondot azonban az jelenti, hogy ő lényegében a magyar közösségnek semmi kézzel foghatót nem is ígért. A nagy kérdés pedig az: a magyarok az elnökválasztás első fordulója kapcsán fel tudnak-e mutatni olyan erőt, amire támaszkodva a második körbe bejutó jelölt valamelyikével érdemi tárgyalásokat lehet majd folytatni azért, hogy magyar ügyek vonatkozásában mit képviseljen. Az ugyanis elég világos, hogy – óvatosan fogalmazva – 6-8 százaléknyi magyar szavazat nélkül a második fordulót nem lehet megnyerni. Világosan kell tehát ígérni valamit! Az elmúlt időszakban meginterjúvoltak több ellenzéki jelöltet, az e pillanatban legesélyesebbet is, ám az, amit magyar vonatkozásban mondott, több mint hervasztó” – hangsúlyozta a politológus.
Sokak szemében úgy tűnt, hogy miközben a KDH az igazságszolgáltatás reformját és a házasság védelmét szolgáló alkotmánymódosító javaslatokat az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD) közösen terjesztette elő, ezzel – vélhetően választási kampánya részeként – a legesélyesebbnek látszó államfőjelölthöz dörgölődzött. Öllös László szerint a párt ezzel a lépésével Fico malmára hajtotta a vizet. „Egyetértek azokkal a politikai elemzőkkel, akik azt mondják, hogy ez a Smer-SD számára előnyös. E közös lépésük kapcsán ugyanis Hrušovský választóinak egy része is meggondolhatja, hogy a második körben esetleg ne Robert Ficora szavazzon-e. Ezek a dolgok ugyanis az ilyen helyzetben összekapcsolódnak, aminek köszönhetően Ficonak nyilvánvalóan javulnak az esélyei a második fordulóban“ – magyarázta.
A szakember úgy véli, Hrušovský esetleges kudarca különösebben nem befolyásolná a Népi Platform további működését. Ugyanis a platform eddigi ténykedésével kapcsolatban leszögezhető, hogy fontos kérdésekben korábban sem igazán tudott megegyezni az abban tömörülő három párt. „A probléma a Népi Platform megalakulásában keresendő. Nem ártana ismét elővenni az alapító-nyilatkozatukat, ami egy semmitmondó dokumentum, amelyben nagyítóval keresve sem találunk semmiféle konkrétumot. A legeslegfontosabb konkrétum az volna, hogy e pártok minden választáson együtt induljanak, de ez sem történt eddig. Csak nyögvenyelősen sikerült valahogy összeterelni őket Hrušovský mögé. Sőt, az utolsó parlamenti választások előtt a platform két tagja is kacérkodott azzal a gondolattal, hogy esetleg Ficoval együtt belépne a kormányba. Ez csak azért nem történt meg, mert a Smer egymaga is elég szavazatot szerzett, tehát nem volt szüksége koalíciós partnerre“ – fejtette ki.
Öllös László úgy látja, Robert Fico jelenlegi kormányfő korántsem lehet biztos győzelmében, ahogy Andrej Kiska sem borítékolhatja a második helyet. „A közvélemény-kutatások alapján állítható: ha olyan jelölt jut be a második fordulóba, akire az összes többi jelölt választói hajlandóak szavazni, akkor Fico verhetővé válik. Matematikailag kijön, hogy ha összeadjuk az ellenzéki jelöltek támogatottságát, akkor az valamivel meghaladja Ficoét. Kiskával kapcsolatban maradjunk annyiban, hogy a felmérések mutatnak valamit, de tévedhetnek is. Nagyon fontos a kampányidőszak vége, tehát ne becsüljük alá a kampányt, hiszen sok még a bizonytalan választópolgár. Még nagyon sokan nem döntötték el, hogy kit is választanának, ezért a mérleg nyelve elbillenhet erre vagy arra” – mutatott rá hangsúlyozva, hogy nagyon sok függ a kampánytól. „Volt már példa arra, hogy az egyik elnökjelölt éppen a kampány idején tette magát tönkre, a televíziós szereplései olyan gyengék voltak, hogy a saját támogatói is elpártoltak tőle“ – tette hozzá.
A Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint a hazai magyar választók a szlovákoknál is bizonytalanabbak. Öllös László rámutatott: ennek okának meghatározásához külön magyar mintára lenne szükség. „Egy országos mintának hozzávetőleg csak a tíz százaléka a magyar válaszadó, ami egy ezerfős mintánál száz magyar személyt jelent. Ennek a száznak a reprezentativitása nagyon alacsony szintű, a statisztikai hibalehetőség pedig nagyon nagy. Ha több felmérés egymás után ugyanezt mutatná ki, akkor lehetne azt állítani, hogy ez valószínűleg így van“ – fejtette ki.
Az említett felmérés szerint az MKP híveinek 72,4 százaléka mellett a Most-Híd választóinak 48,1 százaléka is Bárdos Gyulát támogatná. A politológus rámutatott: a korábbi elnökválasztásra visszatekintve, amikor még egységes volt az MKP, a magyar választók akkor sem követték vakon azt, amit a párt javasolt. „Ez így van más pártoknál is. A választók ugyanis konkrét személyt választanak, és a döntő többségük – leszámítva az egészen elkötelezett törzsválasztókat – elgondolkodik, mérlegel, és nem követi vakon a párt utasítását. Ezt a Most-Híd választói esetében most is megfigyelhető. Következésképpen a két választási forduló között sem lehet abban reménykedni, hogy majd a második körbe be nem jutó jelöltek hívei feltétlenül, fegyelmezetten szavaznak egy-egy javasolt konkrét jelöltre. Ezt majd annak az illetőnek is valamiképp el kell érnie“ – magyarázta.
A szakember a részvételi aránnyal kapcsolatban nem kívánt esélylatolgatásba bocsátkozni, mert véleménye szerint nagyon sok függ a kampánytól, például attól, hogy az egyes államfőjelöltek milyen mértékben lesznek képesek mozgósítani választóikat.
Öllös László politológus portálunknak elmondta: ez a folyamat már korábban beindult. „Amikor kiderült, hogy Hrušovskýnak nincs igazán esélye versenybe szállni legalább három másik jelölttel, az ellenzék legnépszerűbb jelöltjének a pozíciójáért – őt csak a 4-5. helyen mérték –, a Most-Híd is ellépett mellőle. A vegyespárt az elmúlt pár hét során jóformán semmiféle erőfeszítést nem fejtett ki annak érdekében, hogy az emberek Hrušovskýra szavazzanak. Már korábban is látta, hogy a saját választói sem őt preferálják, még a szlovák államfőjelöltek közül sem. Az SDKÚ pedig mindent megtett azért, hogy másik jelöltet találjon. Hrušovskýn múlik, hogy a visszalépés mellett dönt-e, ezzel kapcsolatban nem akarok jóslatokba bocsátkozni“ – közölte a szakember.
A Népi Platform pártjai állítólag más elnökjelöltek – például Ján Èarnogurský vagy Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltje – visszalépését is szívesen vennék, így nem tűnne úgy, hogy Hrušovský támogatásával csupán ők „tettek rossz lóra“. Ezzel kapcsolatban Öllös László kifejtette: ha most Hrušovský lenne az egyetlen olyan induló, akit a szlovákiai magyarok választhatnak, akkor az előző elnökválasztáshoz hasonlóan ismét egy esélytelen jelöltre kellene adni a voksukat.
„Az igazi gondot azonban az jelenti, hogy ő lényegében a magyar közösségnek semmi kézzel foghatót nem is ígért. A nagy kérdés pedig az: a magyarok az elnökválasztás első fordulója kapcsán fel tudnak-e mutatni olyan erőt, amire támaszkodva a második körbe bejutó jelölt valamelyikével érdemi tárgyalásokat lehet majd folytatni azért, hogy magyar ügyek vonatkozásában mit képviseljen. Az ugyanis elég világos, hogy – óvatosan fogalmazva – 6-8 százaléknyi magyar szavazat nélkül a második fordulót nem lehet megnyerni. Világosan kell tehát ígérni valamit! Az elmúlt időszakban meginterjúvoltak több ellenzéki jelöltet, az e pillanatban legesélyesebbet is, ám az, amit magyar vonatkozásban mondott, több mint hervasztó” – hangsúlyozta a politológus.
Sokak szemében úgy tűnt, hogy miközben a KDH az igazságszolgáltatás reformját és a házasság védelmét szolgáló alkotmánymódosító javaslatokat az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD) közösen terjesztette elő, ezzel – vélhetően választási kampánya részeként – a legesélyesebbnek látszó államfőjelölthöz dörgölődzött. Öllös László szerint a párt ezzel a lépésével Fico malmára hajtotta a vizet. „Egyetértek azokkal a politikai elemzőkkel, akik azt mondják, hogy ez a Smer-SD számára előnyös. E közös lépésük kapcsán ugyanis Hrušovský választóinak egy része is meggondolhatja, hogy a második körben esetleg ne Robert Ficora szavazzon-e. Ezek a dolgok ugyanis az ilyen helyzetben összekapcsolódnak, aminek köszönhetően Ficonak nyilvánvalóan javulnak az esélyei a második fordulóban“ – magyarázta.
A szakember úgy véli, Hrušovský esetleges kudarca különösebben nem befolyásolná a Népi Platform további működését. Ugyanis a platform eddigi ténykedésével kapcsolatban leszögezhető, hogy fontos kérdésekben korábban sem igazán tudott megegyezni az abban tömörülő három párt. „A probléma a Népi Platform megalakulásában keresendő. Nem ártana ismét elővenni az alapító-nyilatkozatukat, ami egy semmitmondó dokumentum, amelyben nagyítóval keresve sem találunk semmiféle konkrétumot. A legeslegfontosabb konkrétum az volna, hogy e pártok minden választáson együtt induljanak, de ez sem történt eddig. Csak nyögvenyelősen sikerült valahogy összeterelni őket Hrušovský mögé. Sőt, az utolsó parlamenti választások előtt a platform két tagja is kacérkodott azzal a gondolattal, hogy esetleg Ficoval együtt belépne a kormányba. Ez csak azért nem történt meg, mert a Smer egymaga is elég szavazatot szerzett, tehát nem volt szüksége koalíciós partnerre“ – fejtette ki.
Öllös László úgy látja, Robert Fico jelenlegi kormányfő korántsem lehet biztos győzelmében, ahogy Andrej Kiska sem borítékolhatja a második helyet. „A közvélemény-kutatások alapján állítható: ha olyan jelölt jut be a második fordulóba, akire az összes többi jelölt választói hajlandóak szavazni, akkor Fico verhetővé válik. Matematikailag kijön, hogy ha összeadjuk az ellenzéki jelöltek támogatottságát, akkor az valamivel meghaladja Ficoét. Kiskával kapcsolatban maradjunk annyiban, hogy a felmérések mutatnak valamit, de tévedhetnek is. Nagyon fontos a kampányidőszak vége, tehát ne becsüljük alá a kampányt, hiszen sok még a bizonytalan választópolgár. Még nagyon sokan nem döntötték el, hogy kit is választanának, ezért a mérleg nyelve elbillenhet erre vagy arra” – mutatott rá hangsúlyozva, hogy nagyon sok függ a kampánytól. „Volt már példa arra, hogy az egyik elnökjelölt éppen a kampány idején tette magát tönkre, a televíziós szereplései olyan gyengék voltak, hogy a saját támogatói is elpártoltak tőle“ – tette hozzá.
A Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint a hazai magyar választók a szlovákoknál is bizonytalanabbak. Öllös László rámutatott: ennek okának meghatározásához külön magyar mintára lenne szükség. „Egy országos mintának hozzávetőleg csak a tíz százaléka a magyar válaszadó, ami egy ezerfős mintánál száz magyar személyt jelent. Ennek a száznak a reprezentativitása nagyon alacsony szintű, a statisztikai hibalehetőség pedig nagyon nagy. Ha több felmérés egymás után ugyanezt mutatná ki, akkor lehetne azt állítani, hogy ez valószínűleg így van“ – fejtette ki.
Az említett felmérés szerint az MKP híveinek 72,4 százaléka mellett a Most-Híd választóinak 48,1 százaléka is Bárdos Gyulát támogatná. A politológus rámutatott: a korábbi elnökválasztásra visszatekintve, amikor még egységes volt az MKP, a magyar választók akkor sem követték vakon azt, amit a párt javasolt. „Ez így van más pártoknál is. A választók ugyanis konkrét személyt választanak, és a döntő többségük – leszámítva az egészen elkötelezett törzsválasztókat – elgondolkodik, mérlegel, és nem követi vakon a párt utasítását. Ezt a Most-Híd választói esetében most is megfigyelhető. Következésképpen a két választási forduló között sem lehet abban reménykedni, hogy majd a második körbe be nem jutó jelöltek hívei feltétlenül, fegyelmezetten szavaznak egy-egy javasolt konkrét jelöltre. Ezt majd annak az illetőnek is valamiképp el kell érnie“ – magyarázta.
A szakember a részvételi aránnyal kapcsolatban nem kívánt esélylatolgatásba bocsátkozni, mert véleménye szerint nagyon sok függ a kampánytól, például attól, hogy az egyes államfőjelöltek milyen mértékben lesznek képesek mozgósítani választóikat.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
