Alkotmányjogászok: sok a kérdőjel a népszavazás kapcsán

„A referendumban elfogadott javaslatokat a törvénytárban teszik közzé, ennek azonban nincsenek kötelező érvényű következményei. Ha a referendum érvényes volt, akkor az Alkotmánybíróság szerint az a parlamentet jogalkotásra kötelezi. Ugyanakkor továbbra is sok a kérdőjel. Például annak kapcsán is, hogy ki kezdeményezze a további lépéseket, milyen is legyen a további folyamat" – mutatott rá Marián Giba alkotmányjogász, a pozsonyi Komenský Egyetem (UK) jogi karának oktatója.

Az alkotmány szerint a referendumban elfogadott javaslatokat, akárcsak a törvényeket, a parlament teszi közzé. Peter Kresák alkotmányjogász szerint ez csupán azt jelenti, hogy a népszavazás eredményeit egy gyűjteményben publikálják, ezzel azonban azok nem válnak általánosan kötelező érvényűvé. „Az eredményeknek emiatt inkább csak ajánlás jellegük van” – fűzte hozzá Kresák.

Giba arra figyelmeztet, hogy az érvényes referendummal automatikusan nem jön létre törvény. Az alkotmánybíróság ugyan 1997-ben kimondta: ha a referendum érvényes, akkor ezzel a szlovák parlamentet arra utasítják, hogy dolgozza ki és fogadja el a vonatkozó törvényt, illetve törvénymódosítást. „Ezzel a gyakorlatban az lehet a probléma, hogy nem léteznek mechanizmusok, amelyek szavatolnák a referendum eredményének megvalósulását a jogrendben” – magyarázta.

„Az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy kinek és milyen időn belül kell törvényalkotási folyamatot kezdeményeznie, illetve mi történik, ha a jogszabályt nem fogadják el, esetleg azt úgy fogalmazzák meg, hogy hatását veszti. Ezek mind nyitott dolgok, nincsenek tisztázva” – mutatott rá Giba. Hozzátette: az Alkotmánybíróság keddi döntése talán választ adhat néhány kérdésre. „Fontos megvárni, hogy a testület pontosít-e valamit a további teendőkkel kapcsolatban” – jegyezte meg.

Giba szerint a referendumra úgy kell tekinteni, mint valamiféle útmutatásra vagy a polgárok törvényhozók iránti elvárására. Ez hasonlóképpen volt az Európai Unióba történő belépésünkkel kapcsolatos népszavazás esetében is. Ahogy az alkotmányjogász elmondta: a referendumnak jogilag nem volt értelme, ugyanis jogi szempontból a parlament adott felhatalmazást az államfőnek a belépésről szóló szerződés ratifikálására. Hozzátette: a referendum sem gátolta meg, hogy a képviselők egy része a szerződés aláírása ellen szavazzon.

Mint arról portálunkon is beszámoltunk, alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság kedden a Családért Szövetség által kezdeményezett népszavazásnak azt a kérdését, amely megszavazása esetén ellehetetleníthette volna a regisztrált partnerség intézményének bevezetését.

Robert Kaliòák szerdai tájékoztatása szerint a referendum megtartása 5,2 millió euróba kerülne. A belügyminiszter szerint tárcája az elnöki döntés utáni 60 napon belül képes megszervezni a voksolást. A népszavazást edetileg a novemberi helyhatósági választásokkal együtt akarták megtartani, de ez most már nem lehetséges. A szavazólapok kinyomtatására sem lenne idő – jegyezte meg Kaliòák.