Alkotmányjogász: nem kell bővíteni az államfő jogköreit, ha nincs felelőssége!
POZSONY. Marián Giba alkotmányjogász úgy véli, hogy a jövőben sem kellene bővíteni, erősíteni a köztársasági elnök eddigi jogköreit. A jelenlegi hatáskörök egyikét sem tartja azonban ósdi csökevénynek. Szerinte 2011-ben nem volt szükséges az Alkotmány rendszertelen módosítása, mert az csak problémákhoz vezetett.
„Nem gondolom azt, hogy bármivel is gyarapítani kellene az elnöki jogköröket. Nem szabad megfeledkezni a legalapvetőbb dologról: arról, hogy az elnök a jogkörei alkalmazásáért elvileg semmiféle felelősséggel nem tartozik!“ – magyarázta Giba az Aktuálne.sk internetes portálnak.
Giba magyarázata szerint nagyon korlátozottak és bonyolultak az államfő felelősségrevonásának és megbüntetésének a lehetőségei, emiatt gyakorlatilag csaknem elképzelhetetlen, hogy azokat alkalmazni tudják.
„A demokráciában érvényesülnie kellene, hogy annak a szervnek, amely nem visel felelősséget, és nem büntethető, nem kellene túlságosan erős pozícióban lennie. A kormány parlamenti formájának logikájából, még a sorok közül is az következik, hogy az elnöknek egyfajta semleges döntőbírónak kellene lennie, aki se a kormány, se pedig az ellenzék mellett nem lépne fel, hanem bizonyos rálátással és távolságtartással rendelkezne“ – ecsetelte Giba az Aktuálne.sk-nak.
Peter Kresák alkotmányjogász is úgy véli, hogy a jelenlegi államfői kompetenciákkal minden rendben van. „Az az érzésem, hogy az elnöki hatáskörök rendben vannak, és kissé csodálkozom az elnökjelöltek kijelentésein, hogy mi mindent is szeretnének tenni. Tudatosítaniuk kellene azt, hogy a parlament az alkotmányos szerv! Arról, hogy milyen lesz az elnök pozíciója, a 90 parlamenti képviselőnek kell majd döntenie!” – fejtette ki Kresák.
Az alkotmányjogász azonban rámutat az Alkotmányban 2011-ben foganatosított módosításra, amelyet jó lenne kiiktatni. A változtatásra Iveta Radièová kormányának bukása után, 2011 októberében került sor.
„Létezik egy rendszertelen jogkör, ami azonban nem tekinthető csökevénynek, hanem inkább „újdonságnak“, amelyet 2011 októberében, a kormány iránti bizalom elvesztése után foglaltak az Alkotmányba. Az elnöknek arról a jogköréről van szó, hogy a leváltott, távozó kormánynak engedélyezze: élhessen egyes jogkörökkel” – hívta fel a figyelmet a változtatásra Giba.
Az alkotmányjogász az Aktuálne.sk-nek elmagyarázta: ez a törvénymódosítás alkotmányjogi szempontból, a politikai válság áthidalása céljából nem volt szükséges, hanem csak politikai okokból egyetlen napra hagyták azt jóvá.
„Legiszlatív szempontból az Alkotmány ezen módosítását nagyon következetlenül formálták meg, és több problémát okozott, mint amennyit megoldott. Ha az elnöki jogkörök valamelyikét meg kellene szüntetni, akkor szerintem éppen ez lenne az“ – szögezte le Giba.
Giba magyarázata szerint nagyon korlátozottak és bonyolultak az államfő felelősségrevonásának és megbüntetésének a lehetőségei, emiatt gyakorlatilag csaknem elképzelhetetlen, hogy azokat alkalmazni tudják.
„A demokráciában érvényesülnie kellene, hogy annak a szervnek, amely nem visel felelősséget, és nem büntethető, nem kellene túlságosan erős pozícióban lennie. A kormány parlamenti formájának logikájából, még a sorok közül is az következik, hogy az elnöknek egyfajta semleges döntőbírónak kellene lennie, aki se a kormány, se pedig az ellenzék mellett nem lépne fel, hanem bizonyos rálátással és távolságtartással rendelkezne“ – ecsetelte Giba az Aktuálne.sk-nak.
Peter Kresák alkotmányjogász is úgy véli, hogy a jelenlegi államfői kompetenciákkal minden rendben van. „Az az érzésem, hogy az elnöki hatáskörök rendben vannak, és kissé csodálkozom az elnökjelöltek kijelentésein, hogy mi mindent is szeretnének tenni. Tudatosítaniuk kellene azt, hogy a parlament az alkotmányos szerv! Arról, hogy milyen lesz az elnök pozíciója, a 90 parlamenti képviselőnek kell majd döntenie!” – fejtette ki Kresák.
Az alkotmányjogász azonban rámutat az Alkotmányban 2011-ben foganatosított módosításra, amelyet jó lenne kiiktatni. A változtatásra Iveta Radièová kormányának bukása után, 2011 októberében került sor.
„Létezik egy rendszertelen jogkör, ami azonban nem tekinthető csökevénynek, hanem inkább „újdonságnak“, amelyet 2011 októberében, a kormány iránti bizalom elvesztése után foglaltak az Alkotmányba. Az elnöknek arról a jogköréről van szó, hogy a leváltott, távozó kormánynak engedélyezze: élhessen egyes jogkörökkel” – hívta fel a figyelmet a változtatásra Giba.
Az alkotmányjogász az Aktuálne.sk-nek elmagyarázta: ez a törvénymódosítás alkotmányjogi szempontból, a politikai válság áthidalása céljából nem volt szükséges, hanem csak politikai okokból egyetlen napra hagyták azt jóvá.
„Legiszlatív szempontból az Alkotmány ezen módosítását nagyon következetlenül formálták meg, és több problémát okozott, mint amennyit megoldott. Ha az elnöki jogkörök valamelyikét meg kellene szüntetni, akkor szerintem éppen ez lenne az“ – szögezte le Giba.
Forrás
Aktuálne.sk
