Alkotmányjogász: Gašparoviè nem hozhat június 15. után jogerőssé váló döntést
POZSONY. Ivan Gašparoviè jelenlegi államfő nem hozhat olyan döntéseket, amelyek megbízatási időszakának befejezése után válnak hatályossá – véli Ivan Trimaj alkotmányjogász, a szövetségi akotmánybíróság volt jogásza.
"A jelenlegi államfő június 15-ig hozhatja meg a szokványos döntéseit, lényeges határozatok ügyében kapcsolatba kellene lépnie, és konzultálnia kellene a jövendő államfővel, de semmire sem kötelezi őt a jövendő elnök nézete. Ez mind azonban azokat a döntéseket érinti, amelyek még június 15-ig hatályba lépnek. Véleményem szerint nem hozhat olyan döntéseket, amelyek a megbízatási időszaka letelte után emelkednek jogerőre“ – magyarázta Trimaj.
Az alkotmányjogász nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a kinevezésekkel kapcsolatban annak az államfőnek kell döntenie, aki akkor van hivatalban, amikor az asztalára kerül az erről szóló javaslat. Trimaj szerint a döntő időpont csak az államfő döntésének a pillanata lehet. Hozzáfűzte: a határozat következményei, hatásai az alkotmánybíró-jelöltek esetében leghamarabb július 4-én érvényesülnek, mivel akkor telik le az Alkotmánybíróság három bírájának a megbízatási időszaka.
Ján Drgonec alkotmánybíró úgy véli, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésével kapcsolatos probléma inkább magukat a jelölteket, mint az államfőt érinti. Szerinte ugyanis az alkotmánybíró – az Alkotmánnyal összhangban – eskütétele után kerül a posztjára. Drgonec azt gondolja, hogy bár Gašparoviè ugyan kinevezheti az alkotmánybírákat, ha azonban korábban teszik le az esküjüket, mint a távozó bírák (Ján Auxt, Ján Luby és Juraj Horváth) megbízatási időszaka letelik, akkor az Alkotmánybíróságon a 13 bíró helyett egyidejűleg 16 lesz.
"Anélkül ugyanis, hogy az Alkotmányt szándékosan meg ne szegnék, nem tehetik le az esküjüket" – fejtette ki Drgonec, hozzáfűzve: szerinte nem lehet elhalasztani az eskütételt.
Az Alkotmánybíróság Èentéš-ügyben hozott azon döntését, hogy az államfőnek joga van kinevezni vagy ki nem nevezni a javasolt jelöltet, Trimaj véleménye szerint az új államfőnek, Andrej Kiskának is figyelembe kell majd vennie.
"Az Alkotmánybíróság beadványainak értelmezése általánosan kötelező érvényű, és ugyanolyan ereje van, mint az Alkotmánynak" – magyarázta.
Drgonec azt is elmondta, hogy az új köztársasági elnöknek a jogában áll majd összevonni az Alkotmánybíróság vezetőségi tisztségét.
"Az Alkotmány ugyan szavatolja az Alkotmánybíróság bírájának visszahívhatatlanságát, de nem szavatolja a tisztségviselők visszahívhatatlanságát" – nyilatkozta, rámutatva arra, hogy Kiska posztjáról bármikor visszahívhatná az Alkotmánybíróság elnöknőjét vagy alelnökét.
Az alkotmányjogász nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a kinevezésekkel kapcsolatban annak az államfőnek kell döntenie, aki akkor van hivatalban, amikor az asztalára kerül az erről szóló javaslat. Trimaj szerint a döntő időpont csak az államfő döntésének a pillanata lehet. Hozzáfűzte: a határozat következményei, hatásai az alkotmánybíró-jelöltek esetében leghamarabb július 4-én érvényesülnek, mivel akkor telik le az Alkotmánybíróság három bírájának a megbízatási időszaka.
Ján Drgonec alkotmánybíró úgy véli, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésével kapcsolatos probléma inkább magukat a jelölteket, mint az államfőt érinti. Szerinte ugyanis az alkotmánybíró – az Alkotmánnyal összhangban – eskütétele után kerül a posztjára. Drgonec azt gondolja, hogy bár Gašparoviè ugyan kinevezheti az alkotmánybírákat, ha azonban korábban teszik le az esküjüket, mint a távozó bírák (Ján Auxt, Ján Luby és Juraj Horváth) megbízatási időszaka letelik, akkor az Alkotmánybíróságon a 13 bíró helyett egyidejűleg 16 lesz.
"Anélkül ugyanis, hogy az Alkotmányt szándékosan meg ne szegnék, nem tehetik le az esküjüket" – fejtette ki Drgonec, hozzáfűzve: szerinte nem lehet elhalasztani az eskütételt.
Az Alkotmánybíróság Èentéš-ügyben hozott azon döntését, hogy az államfőnek joga van kinevezni vagy ki nem nevezni a javasolt jelöltet, Trimaj véleménye szerint az új államfőnek, Andrej Kiskának is figyelembe kell majd vennie.
"Az Alkotmánybíróság beadványainak értelmezése általánosan kötelező érvényű, és ugyanolyan ereje van, mint az Alkotmánynak" – magyarázta.
Drgonec azt is elmondta, hogy az új köztársasági elnöknek a jogában áll majd összevonni az Alkotmánybíróság vezetőségi tisztségét.
"Az Alkotmány ugyan szavatolja az Alkotmánybíróság bírájának visszahívhatatlanságát, de nem szavatolja a tisztségviselők visszahívhatatlanságát" – nyilatkozta, rámutatva arra, hogy Kiska posztjáról bármikor visszahívhatná az Alkotmánybíróság elnöknőjét vagy alelnökét.
Forrás
Sme.sk
