Alkotmányellenes a regisztrált partnerségről tartandó népszavazás egyik kérdése
KASSA. Alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság kedden a Családért Szövetség által kezdeményezett népszavazásnak azt a kérdését, amely megszavazása esetén ellehetetleníthette volna a regisztrált partnerség intézményének bevezetését.
A kassai székhelyű Alkotmánybíróság a honlapján hozta nyilvánosságra a testület keddi zárt ülésén hozott döntést, amely szerint a Családért Szövetség (AZR) civil ernyőszervezet által még augusztusban kezdeményezett népszavazás négy kérdése közül az egyik nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.
A referendum kérdéseinek megvizsgálását Andrej Kiska államfő kezdeményezte szeptember elején, miután a Családért Szövetség - több mint négyszázezer aláírás alapján - augusztus végén kezdeményezte a népszavazás kiírását.
A taláros testület a referendum harmadik kérdését találta alkotmányellenesnek, amelyik úgy hangzott: egyetért-e azzal, hogy a házasságon kívül a partneri kapcsolat semmilyen egyéb formájának ne ítéljenek meg olyan védelmet és jogokat (főként a regisztrált partnerség elismerését és egymás gyermekeinek örökbefogadását), amilyenre a házasság és az abban élők jogosultak?
Bár az alkotmánybíróság nem indokolta a döntést és nem részletezte annak következményeit, a szlovák jogrend szerint alapvető emberi jogok megvonását célzó, illetve alkotmányba ütköző kérdésekben nem írható ki népszavazás, így az előbbi kérdés sem kerülhet fel egy esetleges népszavazás kérdései közé. Mivel a testület nem találta alkotmányellenesnek a referendum további kérdéseit, azokról elvileg ki lehet írni népszavazást.
A civil szervezet által kezdeményezett népszavazás további kérdései a következőek. Egyetértenek-e a szlovák választópolgárok azzal, hogy házasságnak csak egy férfi és egy nő kötelékét lehessen nevezni? Egyetértenek-e azzal, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyereket? Egyetértenek-e azzal, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, melyek tananyaga a szexuális viselkedéssel, illetve az eutanázia kérdésével foglalkozik?
Amennyiben az AZR által kezdeményezett népszavazást kiírják, kérdéses, hogy eredményes lesz-e. Szlovákia 1993-as önállósodása óta már 7 népszavazást tartottak, de közülük csak egy - az EU-tagságról szóló - volt érvényes, mivel a többi esetében a részvétel nem érte el az érvényesség feltételének számító ötven százalékot meghaladó arányt.
A referendum kérdéseinek megvizsgálását Andrej Kiska államfő kezdeményezte szeptember elején, miután a Családért Szövetség - több mint négyszázezer aláírás alapján - augusztus végén kezdeményezte a népszavazás kiírását.
A taláros testület a referendum harmadik kérdését találta alkotmányellenesnek, amelyik úgy hangzott: egyetért-e azzal, hogy a házasságon kívül a partneri kapcsolat semmilyen egyéb formájának ne ítéljenek meg olyan védelmet és jogokat (főként a regisztrált partnerség elismerését és egymás gyermekeinek örökbefogadását), amilyenre a házasság és az abban élők jogosultak?
Bár az alkotmánybíróság nem indokolta a döntést és nem részletezte annak következményeit, a szlovák jogrend szerint alapvető emberi jogok megvonását célzó, illetve alkotmányba ütköző kérdésekben nem írható ki népszavazás, így az előbbi kérdés sem kerülhet fel egy esetleges népszavazás kérdései közé. Mivel a testület nem találta alkotmányellenesnek a referendum további kérdéseit, azokról elvileg ki lehet írni népszavazást.
A civil szervezet által kezdeményezett népszavazás további kérdései a következőek. Egyetértenek-e a szlovák választópolgárok azzal, hogy házasságnak csak egy férfi és egy nő kötelékét lehessen nevezni? Egyetértenek-e azzal, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyereket? Egyetértenek-e azzal, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, melyek tananyaga a szexuális viselkedéssel, illetve az eutanázia kérdésével foglalkozik?
Amennyiben az AZR által kezdeményezett népszavazást kiírják, kérdéses, hogy eredményes lesz-e. Szlovákia 1993-as önállósodása óta már 7 népszavazást tartottak, de közülük csak egy - az EU-tagságról szóló - volt érvényes, mivel a többi esetében a részvétel nem érte el az érvényesség feltételének számító ötven százalékot meghaladó arányt.
Forrás
MTI
