Alkotmánybíróság: kockázatot jelentenek a hiányzó bírák
"Ez a tény kedvezőtlenül nyilvánul meg az alkotmánybíróság előtti eljárások hosszában, továbbá azon javaslatok számának növekedésében, amelyeket az alkotmánybíróság plénumában eljárási okokból anélkül utasítottak el, hogy azokról érdemben határoznának, mert az érdemi döntéshez szükséges alkotmány többség, azaz a 7 szavazat nem volt meg" – áll az SZK Alkotmánybíróságának sajtónyilatkozatában.
A szükséges 13 alkotmányjogász közül 3 már hosszú ideje nincs kinevezve. Andrej Kiska államfő legutóbbi döntésére, hogy a parlament által megválasztott 5 jelölt közül egyet sem nevezett ki, az alkotmánybírák úgy reagáltak, hogy azt tudomásul veszik – írta a Sme.sk.
Az SZK Alkotmánybírósága arra is figyelmeztetett, hogy az előző időszakokban végzett munkájával történő összehasonlításból kiderül: drámai módon nőtt a beadványok száma. Ennek következtében és a három hiányzó bíró miatt gyakorta meghosszabbodik az alkotmánybíróság előtti eljárás.
Az adott állapot a döntéshozatal során azt a kockázatot eredményezheti, hogy képtelen lesz felesleges huzavonák nélkül cselekedni, tehát majd maga a bíróság sérti meg a felesleges halasztgatás nélküli tárgyalásokra vonatkozó alapvető jogot. A másik kockázat az, hogy az alkotmánybíróság plénumában történő döntéshozatal 10 bíró esetén nem érheti el az alkotmány által megkövetelt többséget, azaz a 7 voksot.
"Ezáltal nő annak a valószínűsége, hogy azon javaslatokat, amelyek megtárgyalására szükséges a 7 szavazat, eljárási okokból anélkül seprik le, hogy azokról érdemben döntsenek" – szögezte le az alkotmánybíróság. 2014. július 4. óta a többségi szavazat el nem érése miatt a szavazás során 9 javaslatot utasítottak el.
"Az alkotmánybíróság bírái saját munkaköri kötelezettségeiket úgy osztják be, hogy az említett kockázatok miatt egyetlen résztvevőt se fosszanak meg az igazságos bírósági eljárásra és ügye felesleges halasztgatások nélküli megvitatására vonatkozó jogától" – írja az alkotmánybíróság.
Az alkotmánybírák a továbbiakban azt is kinyilvánították, hogy majd a jövőben is beteljesítik az alkotmánybíróság, mint az alkotmányosságot védelmező független bírósági szerv küldetését.
Az alkotmánybíróság összetétele 2014 júliusa óta hiányos, anikor felszabadult 3 alkotmánybírói hely. Kiska államfő a parlament által jóváhagyott 6 jelölt közül csak Jana Baricovát nevezte ki, mert a többi jelölt esetében saját bevallása szerint hiányolta az alkotmányjog iránti mély érdeklődést és a szükséges végzettséget még akkor is, ha ők egyébként teljesítették a törvény által megszabott követelményeket.
Aztkövetően vitára került sor azzal kapcsolatban, hogy az efféle eljárást alátámasztotta-e az alkotmány, miközben az alkotmánybíróság szenátusa úgy döntött, hogy az államfő megsértette a három panaszt tevő jelölt jogait.
Egy további alkotmánybírósági poszt február végén szabadult fel, amikor véget ért ¼ubomír Dobrík alkotmánybíró megbízatási időszaka. Az akkori „smeres“ képviselői többségű parlament Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát választotta meg. Kiska elnök július 6-án, szerdán azonban bejelentette, hogy egyik jelöltet sem nevezi ki, mert ők nem teljesítik az ezen tisztség ellátásával járó követelményeket.
