Alkotmánybíróság: az egyházi iskolákat nem diszkriminálják
A honatyák az Alkotmánybíróságot arra kérték, hozzon olyan döntést, hogy azok ellentétben állnak az Alkotmánnyal – tájékoztatott az Alkotmánybíróság szóvivője, Anna Panèurová.
Az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó kijelenteni, hogy a törvény érintett rendelkezései és előírásai nincsenek összhangban az Alkotmánnyal. Panèurová elmondta, hogy a plénum észrevételeihez kapcsolódik ¼udmila Gajdošíková bírónő a döntést indokló álláspontja.
A Pavol Hrušovský (KDH) által képviselt ellenzéki képviselők csoportja szerint a vonatkozó törvény lehetővé teszi az olyan iskolákkal szembeni diszkriminációt és az állami valamint az önkormányzati iskolákétól eltérő bánásmódot, amelyek fenntartója az egyház. Az indítványozók szerint az állami igazgatásról szóló törvény az oktatásügyben diszkriminálja a magán- és egyházi iskolákat, illetve az egyéb iskolai létesítményeket oly´módon, hogy az egyházi iskolák nem jogosultak ugyanolyan mértékű, működésre és bérekre fordítható állami támogatásra, mint az állami iskolák.
A honatyák azt a kormányrendeletet is bírálták, amely alapján az adókból különbözőképpen osztanak pénzt az állami és az egyházi iskoláknak.
A szerdai plénumülésen két olyan javaslatról kellett dönteni, amelyek a bírák elfogultságával kapcsolatos, a szenátusok egymástól eltérő jogi nézeteinek egyesítéséről szóltak. A jelenlevő plénumtagok azt a nézetet vallották, hogy az elfogultsággal kapcsolatos ellenvetésekről hozható döntés nem esik az Alkotmánybíróság vonatkozó rendelkezése alá, ezért Ján Luby indítványát visszavonta a plénum tanácskozásáról.
A másik esettel kapcsolatban Rudolf Tkáèik bíró is hasonlóképpen járt el. Minkét eset az Ivan Gašparoviè ex-államfő kontra Jozef Èentéš ki nem nevezett főügyész-üggyel függ össze.
