Alkotmánybíróság: az államfő megsértette az alkotmánybíró-jelöltek jogait

A bíróság ezzel hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök 2014. július 2-i döntését, elrendelte az ügy államfő általi újratárgyalását és új döntés meghozatalát. A bírósági költségek a köztársasági elnöki irodát terhelik. A döntést a Rudolf Tkáèik, Jana Baricová és Ľubomír Dobrík alkotta III. szenátus hozta meg, melyhez csatolták Rudolf Tkáèik alkotmánybíró különvéleményét is.

Mint ahogy azt a szenátus elnöke, Rudolf Tkáèik elmondta, az állami szervek egyedül a Szlovák Köztársaság Alkotmánya (Ústava SR) alapján jogosultak cselekedni. Véleménye szerint az államfő a jelöltek alkotmánybírói tisztségre való alkalmasságának megítélése során nem az Alkotmánynak megfelelően járt el, mivel jogosultsága a parlament által megválasztott dupla létszámú jelöltek közül való választásra terjed ki.

Az Alkotmánybíróság szerint a köztársasági elnök döntéséből nem derül ki, melyek azok a súlyos okok, ami miatt a kinevezést elutasította, csupán személytelen megállapításokról volt szó. Az államfő ezzel a döntéssel túllépte jogkörét.

A három megüresedett alkotmánybírói posztra a parlament az elmúlt évben hat jelöltet állított. Kiska a velük való beszélgetést követően csupán egy alkotmánybírót, Jana Baricovát nevezte ki, a többit elutasította. Akkor azzal érvelt, hogy a személyes beszélgetések és jogász személyiségek javaslata alapján döntött. Valamennyi elutasított jelölt jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz fordult. Kettejük – Ján Bernáth és Imrich Volkai – panaszát az Alkotmánybíróság II. szenátusa kapta, ügyükben még nem született döntés.

A köztársasági elnök nyilatkozatában olyan véleményre jutott, hogy szakmai felkészültségük nem elégséges az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez, ugyanakkor kellő érdeklődés sem mutatkozott részükről az alkotmányjog iránt.

Ján Mazák, az államfő jogi tanácsadója, az Alkotmánybíróság volt elnöke az újságírók kérdéseire reagálva kijelentette: meg kell várni a bíróság írásbeli indoklását. További döntését illetően a köztársasági elnöknek meg kell várnia a másik két panaszos ügyét érintő döntést is.

Mazák szerint az Alkotmánybíróság indoklása egészében véve érthetetlen, hiányzanak az indokok, melyek alapján úgymond megsértették a panaszosok alapvető, választott és egyéb állami tisztségekbe való választhatósága egyenlő esélyeinek jogát. „Ami pedig a legsúlyosabb, ebben az esetben nyilvánvalóan egyetlen bíró döntött” – mondta. Mindemellett megjegyezte, hogy az államfőt tavaly sikertelenül támadták a szenátus egyik elmúlt évben kinevezett tagja, Baricová elleni elfogultsággal. „Rudolf Tkáèik, a szenátus elnöke különvéleményt csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, nem ért egyet vele. Van egy bírónő, aki valóban nem pártatlan. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során, paradox módon egyetlen szavazat döntött. Ez olyan precedens, amit nem vagyok képes megérteni” – szögezte le Mazák.

Az ellenzéki pártok is úgy vélik, az államfő helyesen járt el, amikor elutasította Eva Fulcová, Juraj Sopoliga és Miroslav Ďuriš jelöltek kinevezését.