Alkotmánybírák megválasztása: Kiska a nyári szünet után találkozna Paškával
POZSONY. Andrej Kiska államfő a nyári szabadságolás után találkozni szeretne Pavol Paška házelnökkel, akivel az alkotmánybírák megválasztásáról és más fontos témákról tanácskozna. Ezt a szándékát az újságírókkal a lengyelországi hivatalos útja során közölte. Chovanec szóvivő szerint Pavol Paška eddig semmiféle ilyen találkozóra vonatkozó meghívást nem kapott.
" Paška úrral találkozni akarok, az időpontról eddig nem állapodtunk meg. Eddig még én sem hívtam őt, inkább azt gondolom, hogy az majd a szünidő után lesz" – nyilatkozta Kiska, aki Paškával nem csak az alkotmánybírákról akar tágyalni.
Az SZK Alkotmánybírósága jelenleg a szokásosnál két bírával kevesebbel működik. Az államfő ugyanis a javarészt kormánypárti parlamenti képviselők által megválasztott alkotmánybíró-jelöltek többségét nem volt ajlandó kinevezni. Közülük ezt csak egy jelölt, Jana Baricová esetében tette meg. A megválasztott 6 jelölt közül hármat kellett volna kiválasztania. A többi jelölt esetében azonban nem állapította meg az alkotmányjog és alkotmánybíráskodás iránti tartós érdeklődést. Kiska még döntése után hangsúlyozta, hogy jogi szaktekintélyek ajánlása után, személyes beszélgetései alapján határozott így.
Paška Kiska döntésére úgy reagált, hogy az államfőnek az Alkotmány alapján biztosítania kell az alkotmányos szervek rendes működését, amit szerinte Kiska nem tett meg, mivel csak egyetlen alkotmánybírát nevezett ki. Robert Fico kormányfő az Alkotmánybíróság jelenlegi személyzeti állapotáért ugyancsak Kiskát vádolja, aki ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. Úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság témájához már éppen elég alkalommal szólt hozzá.
Paška eddig nem árulta el, hogy az üggyel kapcsolatban milyen lépéseket fontolgat, csak annyit jegyzett meg, hogy feltétlenül az Alkotmánnyal összhangban kíván eljárni. Szerinte azonban új jelöltek megválasztása nem lehetséges. Az ellenzék szerint ez az eset arra emlékeztet, amikor Ivan Gašparoviè ex-államfő nem volt hajlandó főügyésszé kinevezni a parlament által szintén megválasztott Jozef Èentéšt. Rámutat az Alkotmánybíróság végzésére, amely a köztársasági elnöknek lehetővé teszi a parlament által megválasztott jelölt elutasítását. Farizeusinak nevezték Paška hozzáállását egyes ellenzéki politikusok. Megemlítik, hogy amikor Gašparoviè nem akarta kinevezni Èentéšt, akkor Paška az ő döntését tiszteletben tartotta, és új szavazást rendelt el.
Paška arra a kérdésre nem adott magyarázatot, hogy ez a jelenlegi helyzet mennyire más, mint a Èentéš-ügy kapcsán kialakult állapot. "Nem vagyok alkotmányjogász és ahhoz szükséges mandátummal sem rendelkezem, hogy erről a helyről állást foglaljak az ügyben...“ – fűzte az elmondottakhoz.
Az SZK Alkotmánybírósága jelenleg a szokásosnál két bírával kevesebbel működik. Az államfő ugyanis a javarészt kormánypárti parlamenti képviselők által megválasztott alkotmánybíró-jelöltek többségét nem volt ajlandó kinevezni. Közülük ezt csak egy jelölt, Jana Baricová esetében tette meg. A megválasztott 6 jelölt közül hármat kellett volna kiválasztania. A többi jelölt esetében azonban nem állapította meg az alkotmányjog és alkotmánybíráskodás iránti tartós érdeklődést. Kiska még döntése után hangsúlyozta, hogy jogi szaktekintélyek ajánlása után, személyes beszélgetései alapján határozott így.
Paška Kiska döntésére úgy reagált, hogy az államfőnek az Alkotmány alapján biztosítania kell az alkotmányos szervek rendes működését, amit szerinte Kiska nem tett meg, mivel csak egyetlen alkotmánybírát nevezett ki. Robert Fico kormányfő az Alkotmánybíróság jelenlegi személyzeti állapotáért ugyancsak Kiskát vádolja, aki ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. Úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság témájához már éppen elég alkalommal szólt hozzá.
Paška eddig nem árulta el, hogy az üggyel kapcsolatban milyen lépéseket fontolgat, csak annyit jegyzett meg, hogy feltétlenül az Alkotmánnyal összhangban kíván eljárni. Szerinte azonban új jelöltek megválasztása nem lehetséges. Az ellenzék szerint ez az eset arra emlékeztet, amikor Ivan Gašparoviè ex-államfő nem volt hajlandó főügyésszé kinevezni a parlament által szintén megválasztott Jozef Èentéšt. Rámutat az Alkotmánybíróság végzésére, amely a köztársasági elnöknek lehetővé teszi a parlament által megválasztott jelölt elutasítását. Farizeusinak nevezték Paška hozzáállását egyes ellenzéki politikusok. Megemlítik, hogy amikor Gašparoviè nem akarta kinevezni Èentéšt, akkor Paška az ő döntését tiszteletben tartotta, és új szavazást rendelt el.
Paška arra a kérdésre nem adott magyarázatot, hogy ez a jelenlegi helyzet mennyire más, mint a Èentéš-ügy kapcsán kialakult állapot. "Nem vagyok alkotmányjogász és ahhoz szükséges mandátummal sem rendelkezem, hogy erről a helyről állást foglaljak az ügyben...“ – fűzte az elmondottakhoz.
Forrás
TASR
