Álgrófokat juttatott volna földhöz a bírónő: elveszíti a talárját
A bírónő felfüggesztéséről szóló javaslatot mai ülésén fogadta el a Bírói Tanács Gyűgyön. A kárpótlási csalásba keveredett bírónőt hivatali visszaélés bűntette miatt ítélték el. Bebizonyosodott, hogy valódi bizonyítékok hiányában állapította meg Forgács Károly gróf és Károlyi Lajos gróf, valamint más főúri családok tagjainak apaságát. Az állítólagos leszármazottak a kárpótlási törvénynek köszönhetően így jelentős földterületekhez juthattak volna – jogtalanul.
Az ügy előzménye 2005-re nyúlik vissza. Eva Kocsányová bírónő ekkor ismerte el határozatában, hogy két nagysurányi férfi arisztokrata felmenőkkel rendelkezik, ezért őseik egykor elkobzott, de a rendszerváltás óta újra elérhető vagyonát örökölhetik. A bírónő határozatának köszönhetően a nagysurányi Zerafin Peèimúth Forgách Károly gróf törvénytelen gyermekeként, az ugyancsak nagysurányi Rudolf Tvrdoò pedig Károlyi Lajos gróf törvénytelen gyermekeként szerepelhetett a hivatalok előtt.
A dolog pikantériája, hogy az egyszerű nagysurányi atyafiak főnemesi származását igazoló bírói döntés idején már nem éltek. Csupán özvegyeik állították, hogy férjük beavatta őket a családi titokba, miszerint grófi leszármazottak. Mindezt becsületbeli nyilatkozat formájában meg is erősítették, ennek alapján hozta meg döntését a bírónő. Az illetékes Földhivatal a bírói végzés alapján el is kezdte a nagy értékű ingatlanok átruházási eljárását. Az egyik főúri birtok értékét 60 millió koronára becsülték.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az özvegyek vélhetően csak bábok voltak az ügyben. Valójában három csaló, - köztük egy volt állami közhivatalnok - mozgatta a háttérből ügyesen a szálakat. A bírónőn kívül volt az ügynek egy közjegyző szereplője is. A véletlen azonban úgy hozta, hogy Károlyi gróf Svájcban élő törvényes leszármazottja értesült állítólagos rokonsága lépéseiről, és jogi képviselői révén óvást emelt nagyapja vagyonának folyamatban lévő átruházása ellen.
Eközben a Nyitrai Körzeti Földhivatal 750 hektárnyi erdőt készült átruházni Forgách gróf "törvényes örököse", Zerafín Peèimúth özvegyére. Ez a jogügylet az Állami Erdészeti Vállalat egyik jogászának szúrt szemet, aki a főügyészséghez fordult, talán hatodik érzékétől vezérelve.
Az államgépezet mozgásba lendült, és kiderült, hogy a két ügy a háttérben meghúzódó szereplők révén összefügg. A nyomozás alapján megszülettek a vádak, majd az ítéletek, az emberekben pedig a kérdőjelek: hány egykori főnemesi ingatlan jutott Szlovákiában ilyen módon szélhámosok birtokába?
Ebben a két esetben a csalók lelepleződtek, a bírónőt pedig hivatalával való visszaélés miatt jogerősen elítélték, pedig váltig állította, hogy ő áldozat, nem bűnrészes. Azt mondja, az állítólagos grófi sarjakat törvényes örökösnek elismerő határozat alatt nem az ő aláírása szerepel. A jelek szerint kollégáit a Bírói Tanácsban nem győzte meg, mert arra kérik az államfőt, hogy fossza őt meg a talárjától.
