Aláírta a menekültek befogadásáról szóló egyezményt Kaliòák

Erről Ivan Netík, a belügyi tárca sajtóosztályának vezetője tájékoztatta a TASR hírügynökséget. 

„A szlovák fél legfeljebb 500 kérelmező számára biztosítja a szálláskapacitást a megbékélésről szóló memorandumban feltüntetett feltételek alapján. A kérelmezők elszállásolása a megállapodásban résztvevő felek egyezsége alapján fokozatosan valósul majd meg. A létesítménybe befogadott kérelmezők teljes száma egyes személyek távozása után további kérelmezőkkel egészülhet ki, ám a létszámuk sosem lépheti túl az 500 főt” – szögezik le egyebeken kívül az aláírt memorandumban.

 A tervek szerint Szlovákia az elhelyezés, az ellátás és a takarítás költségeit, valamint a villany-, a gáz- és a vízfogyasztást is állja. Továbbá irodahelyiségeket bocsát a szociális munkások rendelkezésére, és jogi tanácsadást biztosít. Ausztria pedig egyebek között az orvosi ellátás és a biztonsági szolgálat biztosításával járul hozzá a befogadóhely működtetéséhez. Ha a menekültek az új szálláshelyük vagyonában valamilyen károkat okoznának, akkor a memorandum szerint azokat szintén az osztrák félnek kellene megtérítenie.

A menekültek csak ideiglenesen tartózkodnak majd Szlovákiában, s a bősi menekülttáborban helyezik el őket. Az ottani lakosok azonban tartanak a bevándorlóktól, ezért befogadásuk ellen petíciót kezdeményeztek. Augusztus elején pedig népszavazást tartanak, amely során a polgárok véleményt nyilváníthatnak arról, hogy egyetértenek-e a hajdani menekülttábor újbóli működtetésével.

Mikl-Leitner az aláírást követően úgy nyilatkozott, hogy a megkötött megállapodás Ausztria számára egy kis könnyebbséget jelent, de jól mutatja Szlovákia szolidaritását a kérdésben. A miniszter korábbi nyilatkozatai szerint kis lépés történt ugyan, de jelzésértéke van.

Robert Kaliòák a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Ausztria csaknem tíz évvel ezelőtt, a schengeni csatlakozáskor segített rajtuk, most ezt szeretnék viszonozni.

Johanna Mikl-Leitner hangsúlyozta: összességében Ausztria számára így költségtakarékosabb lesz az elhelyezés. Konkrét összegekről azonban sem ő, sem szlovák kollégája nem beszélt.

A Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elismerően szólt az egyezségről, és az európai szolidaritás példájának nevezte az együttműködést.

Az osztrák segélyszervezetek kritikusan fogadták a megállapodást. Az Amnesty International ausztriai szervezetének főtitkára, Heinz Patzelt szánalmasnak és groteszknek nevezte azt, és arról beszélt, hogy a menekülteket nem lehet "csomagmegőrzőbe" adni. Szerinte Ausztria minden oda érkező migránst emberhez méltó körülmények között tudna elhelyezni. A Caritas főtitkára, Bernd Wachter elmondta: ugyan örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, amely megakadályozza, hogy az ausztriai Traiskirchenben a menekülteknek a szabad ég alatt kelljen aludniuk, a mostani megállapodással létrejött helyzetet azonban nem tekinti fenntartható állapotnak.

Az osztrák lapok is kritizálták a megállapodást. A Die Presse című napilap egy korábbi írásában emlékeztetett arra, hogy június végén a pozsonyi törvényhozás az unió kötelező menekültkvótáit elutasító határozatot hagyott jóvá. Az újság másik korábbi vezércikke szerint következetlenség az osztrák belügyminiszter részéről, hogy a Szlovákiával kötött megállapodást hősies segítőkészségként dicséri, és jelzésértékű szolidaritásként értékeli. "Még itt csengenek Robert Fico szlovák miniszterelnök szavai" arról, hogy mit kezdjen országa azzal, ami Líbiában, Irakban vagy Szíriában történik - jegyezte meg a szerző. A fő kérdés szerinte az, hogy hosszú távon mit üzen az együttműködés. A Der Standard című osztrák lap korábbi számának kommentárja szerint az osztrák belügyminisztériumnak inkább az a fontos, hogy pozitív szalagcímeket lásson, és elterelje a figyelmet azokról gondokról, amelyeket a tárca nem képes megoldani.

A bősi menekülttábor újranyitásáról szóló hírek még hivatalossá válásuk előtt komoly tiltakozáshullámot váltottak ki a helyiek és a többi környékbeli település lakói között. A tiltakozás egy petícióval indult, majd miután azt több mint háromezren aláírták, a település önkormányzata a petíciós bizottság kezdeményezésére augusztus másodikára népszavazást írt ki a tábor újranyitásának elutasítására.

"Sajnos tisztában vagyunk vele, hogy a szlovák kormánynak nem kell figyelembe vennie a népszavazás eredményét, de egy esetleges békés tüntetés mellett ez az egyedüli lehetőségünk arra, hogy kinyilvánítsuk az akaratunkat" - mondta Jakus Zoltán, a menekülttábor újranyitását ellenző petíciós bizottság elnöke.

Hozzátette: fenntartásaik megalapozottak, mivel a menekülttábor korábbi működése idején az ott lakókkal több probléma és konfliktus is akadt, és gondnak tartják az elhelyezendők magas számát is, mivel úgy vélik, hogy az ötszáz idegen komoly negatív befolyással lenne az ötezres település életére.

Elhibázott lépésnek tartja a döntést Bős polgármestere, Fenes Iván is, aki úgy véli, tekintettel a múltbéli tapasztalatokra, a helyiek fenntartásai a tábor újranyitásával szemben jogosak. Az MTI-nek elmondta, furcsának tartja, hogy a település önkormányzatát eddig hivatalosan a bevándorlók érkezésének időpontjáról sem értesítették, és azok számáról is csak a médiából értesültek. Hozzátette: legalábbis kérdéses, hogy a népszavazás eredményét mennyire veszi majd figyelembe a kormány, az önkormányzat azonban ettől függetlenül továbbra is minden rendelkezésére álló jogi eszközzel tiltakozni fog a tábor megnyitása ellen.

A bősi menekülttábor újranyitása miatt már korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Közösség Pártja (MKP), amely közleményben kért garanciát a kormánytól arra, hogy a belügyi tárca szavatolni fogja a bősiek biztonságát. A befogadásáról szóló megállapodás aláírására reagálva Berényi József, az MKP elnöke elmondta: továbbra is kiállnak a helyi lakosok mellett, és érthetetlennek tartják azt is, hogy a kormány miért a bősi menekülttábor újranyitásával akarja megoldani az illegális bevándorlók elhelyezésének kérdését, amikor a működő hazai menekülttáborok nagy része csaknem üres.

"A homonnai (Humenné) táborban több mint ötszáz szabad férőhely van, mégsem oda akarják elhelyezni ezeket a migránsokat" - mondta Berényi, hozzátéve: nem tartják igazságosnak, hogy a menekültek elhelyezésére használt létesítmények java részét magyarok lakta területekre telepítették és telepítik.

frissítve 15:32