Áder János megnyitotta az Arany-emlékévet

Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: "az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, csak ír - de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük" - fogalmazott a köztársasági elnök. Úgy vélte, érdemes közelebb lépni a Múzeum körúti szoborhoz és időt szánni a tanulmányozására.

"Mert közös jövőnk, a haza sorsa bizony nemcsak az anyagi jóléten, a gazdasági fejlődésen, a nemzeti összterméken vagy látványos sikereinken múlik. Hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, emlékezünk-e rájuk és tanulunk-e tőlük? Megfogadjuk Arany János intését, hogy a "Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben"? Használjuk-e anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét?" - mondta a nagyszalontai városháza nagytermében tartott rendezvényen Áder János.

Beszédében felidézte: amikor Arany Jánost 1867-ben felterjesztették a Szent István Rendre, nemcsak ő maga tiltakozott az uralkodó döntése ellen, de egy főrend is panaszt tett Andrássy Gyula miniszterelnöknél, mondván, ez a jeles kitüntetés addig csak igen magas rangúaknak járt. "Az anekdota szerint Andrássy egy kérdéssel válaszolt: 'Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?' "

Áder János úgy vélte, evilági halhatatlanságra csak alkotó ember képes. Olyan, aki műveiben, halála után is velünk marad, mert maradandót hozott létre. Megemlítette: Arany János olyan korban élt, amikor Magyarországon összesűrűsödött a történelmi idő, amikor "bátor hangjukat hallató, újító szellemű, áldozatra képes hazafiak döntöttek úgy, hogy kezükbe veszik a haza sorsát". Megjegyezte: a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre, "alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának: a magyar nemzet újraalapításának". Hozzátette, ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.   

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy "reménnyé váljon az emlékezet". Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól, és a holnaputántól. "Reményünk van, mert reménytelenek voltunk sokáig. Ehhez olyan emberek kellenek, akik hiszünk a feltámadásban. Krisztus feltámadásában és a magyar nemzet feltámadásában" - fogalmazott Csűry István püspök.   

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált.   

Az akadémia nagyszalontai kihelyezett ülése programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepelnek tudományos előadások.

Még mindig komoly feladat Arany János munkájának kutatása

Arany János munkájának kutatása még mindig komoly feladat, műveinek digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchenyi Könyvtár közreműködésével - mondta el Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Arany János Emlékbizottság titkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorán az Arany János emlékév megnyitásával kapcsolatban. Mint elmondta, az Arany János születésének 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat segíthet átvezetni a bölcsészetet, az Arany-kultuszt a 21. századba.   

"Arany János titokzatos, szemérmes ember volt, aki a különböző irodalmi figurákon, például Bolond Istókon, egy walesi bárdon, vagy akár Toldi Miklóson keresztül beszélt saját személyiségéről. Kutatása még mindig komoly feladat, művei digitalizációja jelenleg is zajlik a Magyar Tudományos Akadémia koordinációjával, a Széchényi Könyvtár közreműködésével" - fejtette ki Prőhle Gergely.   

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Önarckép álarcokban címmel nagy, komoly technikai apparátust felvonultató, látványos kiállítás mutatja be ezt a sokrétű személyiséget. Az emlékévben a múzeum megpróbálja azt a sokféleséget bemutatni, ami Arany János által az irodalmi művekben megnyilvánul, és hatására a társművészetekben, illetve az irodalomtudományban megjelenik.   

Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló albumot mutattak be Nagyszalontán

Az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot, Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Faggyas Sándor újságíró és Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke művét a Méry Ratio Kiadó adta ki a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványa támogatásával.

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost: "minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja". Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.

Az albumot bemutató Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező, illusztrátor elmondta: a könyv nem tudósoknak készült. Szerzői kedvcsinálónak szánták olyanok számára, akik jobban meg szeretnék ismerni Arany Jánost. "Tegyék olyan helyre, ahol a fontos dolgok vannak" - biztatta a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. A kiadó minden részletre kiterjedő figyelmét azzal példázta, hogy a könyv betűtípusát is úgy választották, hogy az Arany János kézírására hasonlítson.

Dánielisz Endre, a nagyszalontai Arany-kultusz éltetője felidézte, hogy amikor 16 évesen a "beállt Arany híveinek a sorába" - a költő nagyszalontai múzeumában még Arany János kihúzott fogait is őrizték. A költő gondosságára vallott, hogy ezeket is elcsomagolta, feliratozta. Megjegyezte, hogy a második világháború alatt azonban a gyűjtemény megfogyatkozott.

Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.

Nagyszalontán délután szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással, este pedig a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódik a megemlékezések sora.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából hivatalosan csütörtökön vette kezdetét az emlékév. Országszerte és a határon túl is számos programot rendeznek, Nagyszalontán Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünneplik Arany János születésének kétszázadik évfordulóját. A Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak, amelyekről a közmédia egész napos Arany 200 című műsorfolyamban számol be.   

Az M1 aktuális csatorna folyamatos bejelentkezésekkel kíséri az eseményeket, a Bartók Rádió Arany Jánoshoz kötődő műsorokat sugároz, és a Kossuth is követi a nap eseményeit. A Duna, a Duna World és az M5 csatornák műsorai kiemelten foglalkoznak a jeles évfordulóval, és az esti filmek is Arany Jánoshoz kapcsolódnak.