Ádám Zita: ne csak magyar iskolát, megfelelő pedagógust is válasszanak gyermekeiknek!

- Az oktatási törvény 2015-beli módosítása értelmében tavaly már április 1. és 30. között zajlottak az alapiskolai beíratások. Ez a változás pozitívan vagy negatívan befolyásolta az elsősök létszámát hazai magyar tannyelvű iskoláinkban, illetve járt-e minőségi változással?

- Sokéves szakmai tapasztalat mondatja velem azt, hogy az alapiskolai beíratások időpontjának későbbre halasztása se mennyiségi, se pedig minőségi változással nem járt. A minőségi változást az hozná meg, ha az alapiskolai beíratásról szóló rendelet például megszabná, hogy az a gyermek válik iskolakötelessé, aki június 30-ig vagy augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, és csak őt lehet beíratni az alapiskolába. Természetesen, a januárban született gyerekek a szeptembertől született kicsiktől általában sokkal fejlettebbek. Persze, akad olyan túl korán érő gyermek is, aki akár már négyévesen is tud írni-olvasni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ő már iskolaérett, ezért a szüleinek nagyon meg kellene fontolniuk azt, hogy emiatt őt már ötévesen beadják iskolába. A vonatkozó rendeletben megszabnám, hogy az egy-kétéves óvodalátogatás minden gyermek esetében kötelező legyen, hiszen ez nagyon fontos a szociális képességei fejlesztése érdekében. Azért is tenném ezt, mert az óvodalátogatás nagyon pozitívan befolyásolná a 7 kritikus alapkészség optimális szintre történő fejlesztését. Hozzátenném: annak érdekében a szülőknek is fejleszteniük-nevelniük kell a saját gyermeküket.  

- Az oktatási tárca ettől a törvénymódosítástól azt remélte, hogy azáltal csökken a tanévet halasztó gyerekek létszáma. Valójában mi mindentől függ a szociális és értelmi képességek szintje?

- Tudatosítsuk: a beíratások időpontjának tologatása csak a statisztikát érinti, a gyermek fejlettségét nem, s az iskolaérettségre sincs hatással! A szociális és értelmi képességek szintje attól függ, hogy a kicsi az óvodában és odahaza milyen fejlesztő-stimuláló környezetben nőtt fel, odafigyeltek-e rá, megbeszélték-e vele az általa elvégzendő feladatokat, illetve tetteit és azok következményeit. Továbbá meséltek-e eleget neki, s a mesék tartalmát megbeszélték-e vele, gyakran játszottak-e vele? A saját környezetében jó példákat látott-e arra, hogy óvodába, iskolába öröm járni, mert ott társak között van, barátokra lel, különféle szokások alakulnak ki...? Éppen ma beszéltem egy apukával, aki azt mondta: azért jó iskolába járni, mert ott közösség van. Ettől szebben meg sem fogalmazhatta volna a lényeget.  

- Az SZMPSZ az idei beíratások során mit tehet, mit tesz a hazai magyar elsősök létszámának növelése érdekében?

- Minden évben felteszik nekünk ezt a kérdést, mintha az SZMPSZ minden óvodába és iskolába el tudna jutni, s kampányolhatna. Sajnos, ez nem így működik. Országos szinten csak a figyelmet lehet felhívni a magyar iskolákban rejlő javakra és értékekre, amelyekkel az oda járó gyerekek gazdagodhatnak. Mindenütt a helyi óvoda és helyi óvonők feladata, hogy a végzős óvodásokat a magyar tanítási nyelvű alapiskolák felé irányítsák. El kell beszélgetniük a szülőkkel a gyermekük jövőjét érintő teendőkről és a magyar iskolákban rejlő értékekről. Az alapiskola pedig a jövendő tanulók megszerzése érdekében akkor tesz sokat, ha folyamatosan hatékony kommunikációt folytat az óvodákkal és a szülőkkel, illetve azzal is, hogy az óvodák és az iskolák közös rendezvényeket szerveznek, s évközben is rendszeresen részt vesznek egymás eseményein. Hangsúlyoznám: az alapiskolai beíratás nem csak az áprilisi hónapot érinti, hanem folyamatosnak kell lennie az érintett felek közti párbeszédnek. Mindezek alapján a szülőben tudatosulhat, hogy az adott iskolában valóban alapos, színvonalas nevelő-oktató munka folyik-e. Ne csak iskolát, magyar iskolát, hanem megfelelő pedagógust-osztályfőnököt is válasszanak csemetéiknek! 

- Ön hogyan értékeli az ez ügyben indult kezdeményezéseket, például a legrégebben zajló programnak, a Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programjának hatékonyságát, hozadékát?

- Egy-egy program legyen bármilyen színes és tartalmas, széles kört megszólító is, annak hatékonyságáról, akárcsak az oktató-nevelő munkájáról is, csak évtizedek múltán lehet teljes képet kapni. Az értékelés kapcsán a tanulónak és a szülőnek is át kell átértékelnie azt, hogy mi mindent kapott, mennyivel gazdagodott. A Rákóczi Szövetség segítségének mindig nagyon örülünk, s azt ezúton is tisztelettel köszönjük! Bár főleg a nehezebb szociális helyzetben élő családoknak az anyagi támogatás is jól jön, de a segítségnek elsősorban a szellemi muníciót, a fejlesztést kell szolgálnia.

- Megnyugtathatjuk-e a végre szülőket, hogy már egyáltalán nem kell tartaniuk egyes magyar tannyelvű kisiskoláink megszüntetésétől, tehát bármelyikbe érdemes lesz beiratniuk a csemetéjüket?

- Igen, megnyugtathatjuk őket, hiszen már törvény szabályozza, hogy a kisiskolákat nem kell megszüntetni. Arról, hogy a kisiskola miért hatékony és miért jó a gyerekeknek, vajmi keveset beszélünk, inkább mindig csak az anyagi problémákat hangoztatjuk. Szövetségünk a civil szervezetekkel, politikai pártokkal, egyházakkal, egyesületekkel, s nem utolsó sorban az önkormányzatokkal és helyi közösségekkel összefogva mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisiskolák mindenütt megmaradjanak. A végső döntés, hogy megtartsák a helyi óvodákat és iskolákat, azonban az önkormányzatok elszántságán is múlik. Nekik a helyi közösségekkel együtt kell átértékelniük azt, hogy ezen oktatási intézmények léte, működése mennyire tölt be fontos szerepet a település életében.   

- Minden évben hangsúlyozzuk, de talán így sem elég alkalommal a magyar tannyelvű alapiskolába történő beíratás jelentőségét. A közelgő esemény kapcsán hogyan győzné meg a még tétovázó szülőket arról, hogy biztosan magyar iskolába írassák be gyermekeiket?

- Nemrég találkoztam három olyan ismerősömmel, akik mindannyian szlovák iskolákba jártak, de gyermekeiket már magyar tannyelvű alapiskolába íratták. Megkérdeztem tőlük: miként beszélnék rá a még tétovázó szülőket arra, hogy ők is magyar alapiskolába vigyék saját gyermekeiket. Erre olyan válaszok érkeztek: azért vigyék őket oda, mert ott jó a közösség, s abba nagyon jó érzés tartozni, illetve abban többletet jelent a magyar kultúra megismerése-elsajátítása. Úgy vélem, hogy minderről nem is meggyőzni kell a szülőket, hanem inkább hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megismerhessék a magyar iskolákban rejlő pótolhatatlan javakat. Õket arra kell ösztönözni, hogy minél többet beszélgessenek a magyar iskolák pedagógusaival, s az iskolák is keressék a szülőkhöz vezető utakat, hogy kölcsönösen megismerhessék egymást. Még annyit üzennék a magyar szülőknek: mindenképpen magyar iskolába vigyék a gyermekeiket, s ott olyan jó pedagógust válasszanak számukra, akinek a szakmai tudása is megfelelő szinten van, ugyanakkor emberséges és magyar a szíve. Ha ezek a kompetenciák, értékek megvannak a pedagógusban, akkor ő csak sikeres gyereket nevelhet. Persze, ehhez az is kell, hogy a gyermek is akarjon tanulni, nevelődni, gyarapodni...