A vereknyei hulladéklerakó felszámolásáért tüntettek

A tiltakozó nagygyűlést a vereknyei önkormányzat szervezte azért, hogy felhívja a figyelmet az egykori Dimitrov vegyi üzem vereknyei hulladéklerakó telepe okozta problémával kapcsolatos tétlenségre. Martin Kuruc, Vereknye (Vrakuòa) városrész polgármestere hangsúlyozta, hogy a lerakat szennyezi a talajvizet, s tovább károsítja a Csallóközben élők egészségét és a természetet.

A környezetvédelmi tárca szerint a talajvizek áramlási modellje azt mutatja, hogy a szennyeződés a következő tíz évben nem jut el az ivóvízforráshoz. „Tizennégy hónappal ezelőtt Peter Žiga volt környezetvédelmi miniszterrel együtt sajtótájékoztatón mondtuk el, hogy valóban bebizonyosodott, a toxikus anyagok bekerülnek a talajvizekbe, és elkezdődik a vonatkozó projekt kidolgozása. Eltelt 14 hónap, de semmi sem történt“ – mondta Kuruc polgármester azzal, hogy bár újból találkoztak a környezetvédelmi tárca képviselőivel, ám az ígéretek nem teljesültek.

„Idén januárban ki kellett volna jelölni az illetékes személyt, s ezekben a napokban el kellett volna kezdődnie a lerakat felszámolásának“ – tette hozzá a polgármester. Azonban mindmáig nem jelölték ki az ún. felelős személyt. „Bár már kijelölésének folyamata alapjában véve befejeződött, Pozsony főváros fellebbezett arra hivatkozva, hogy az eljárásban nem szerepelt az összes érintett telek. Most az a kérdés, hogy ki hibázott, a minisztérium, a járási hivatal vagy a főváros“ – tette hozzá Kuruc.

„Mivel sem a szakvizsgálatok figyelmeztető eredményei, sem a vereknyei önkormányzat figyelmeztetései nem hoztak a kormány részéről várt megoldást, tiltakozó tüntetést szerveztünk. Bízunk abban, hogy ez hozzásegít ahhoz, hogy hét év után végre megoldás születik ez ügyben” – mondta Schwartz Zsuzsanna, az MKP önkormányzati (Vereknye) és megyei képviselője. 

Már több mint húsz éve szivárognak a mérgező anyagok a lerakóból. A tavalyi geológiai felmérés során megállapították, hogy veszélyes vegyi anyagok, például növényvédő szerek, gyomirtók vagy benzol és arzén nagy koncentrációban megtalálhatók a lerakóban. A zárójelentésből kiderült, hogy a lerakó nagy mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz. A felmérés során 443-féle vegyi anyagot sikerült azonosítani.

Az embereknek elegük van az ígéretekből

„Ha nem védjük meg a csallóközi víz tisztaságát, akkor azt sem érdemeljük meg, hogy ezen a bolygón éljünk. Ez hatalmas szégyen, s a politikusok fütyülnek erre. Ha a polgárok nem védik meg a vizet, akkor azt akár el is felejthetjük” – mondta a titkozás egyik résztvevője, a pozsonyi Ladislav Šindler.

A vereknyei Vladimír Potanèok hangsúlyozta: nem csak a közelben élő emberek vannak veszélyben, hanem a távolabb élők is. „Kisgyermekeim vannak, a piacon vásárolom a zöldséget, és nem mindegy számomra az, hogy mérgező anyag van-e benne. Ideális lenne az egész lerakat megsemmisítése. Nem tartósítani kell azt, hanem kiszedni és megsemmisíteni“ – tette hozzá.

A pozsonyi Jaroslava Letnayová szerint ez olyan téma, ami valamennyinket érint. „Mi mást is hagyhatnánk a gyermekeinknek azon kívül, hogy egészséges környezetük lesz? Nem beszélve arról, hogy az ivóvízről van szó“ – jegyezte meg.

Sólymos elutasítja a kritikát

Sólymos László környezetvédelmi miniszter is megjelent a tiltakozók között, s elmondta: véleménye szerint nincs ok az állítólagos tétlenség miatti bírálatra. „Mi október 11-én kaptunk értesítést a Pozsonyi Járási Hivataltól arról, hogy véget ért az eljárás, amely során ki kellett volna jelölni azt a személyt, aki felel a környezetvédelmi ártalom eltávolításáért“ – magyarázta a miniszter, hozzátéve: a tárca csak most terjesztheti elő tárcaközi egyeztetésre a hulladéklerakó felszámolásáról szóló javaslatot. Ezt csütörtökön szándékozik megtenni, és feltételezhető, hogy az anyag már november 20-án vitára kerül a kormányülésen, s ezzel elkezdődik az egész folyamat.

A környezetvédelmi tárca azzal számolt, hogy felelős lesz a megsemmisítésért, ezért már előre kidolgozta a vonatkozó projektet. „Értem az embereket és a kifogásaikat, hogy ez a hulladéklerakó hely megkeseríti az életüket. A hulladékot ötven éven át hordták oda. Ha azt el akarjuk távolítani, ahhoz európai pénzekre lesz szükségünk, hiszen az államnak nincs erre pénze. Ahogy a folyamatot befejezik, elkezdődhet a közbeszerzés. A minisztérium ezen nagyon intenzíven foglalkozik, ez az egyik prioritásunk“ – tette hozzá Sólymos.

A miniszter megismételte: amíg nem volt meg a járási hivatal határozata, semmit sem tehettek. A lerakó ugyanis különféle tulajdonosok telkein található. Az eredeti tulajdonos, a Juraj Dimitrov Vegyművek már nem léteznek, ezért a lerakat megsemmisítéséért az állam vállalja magára a felelősséget. 

Jövőre kezdődhetnek a munkálatok?

Mikor is kezdődhetnek tehát a vereknyeiek által várva várt munkálatok? A miniszter nem akart pontos időpontot említeni. Mint mondta, minden a közbeszerzéstől függ. „Csak azt szavatolhatom, hogy az anyagot a kormány elé terjesztjük, s a kabinet azt jóváhagyja majd. Ezt követően kezdődhet a közbeszerzés. Azt gondolom, hogy a jövő év folyamán kezdődhetnének a munkálatok“ – tette hozzá a miniszter.

A környezetvédelmi tárca a lerakó megsemmisítésének leggyorsabb és legolcsóbb módját, az ún. kapszulás módszert választotta, amely során a területet elszigetelik. Bár ez a problémát teljes mértékben nem oldja meg, de legalább ideiglenesen leállítja a mérgező anyagok Csallóköz felé történő áramlását. Az eljárás hozzávetőleg 20-25 millió euróba kerül, s a mérgező anyagok a földben maradnak.

Miben rejlik a veszély?

A hulladéklerakó hely alapterülete hozzávetőleg 4,65 hektár, mely területen nagyjából 120 ezer tonna köbméter hulladékot helyeztek el, amelyet a múlt század 60-as éveitől kezdve egészen csaknem a 80-as évekig hordtak ki a vegyi üzemből. A hordókat egy közel egy kilométer hosszú, hozzávetőleg 30 méter széles, 3-6 méter mély gödörbe helyezték el, miközben a hordók alatt 2-3 méteres mélységben talajvíz volt. Annak érdekében, hogy a lerakatról ne nagyon beszéljenek, azt a nyilvánosság elől kétméteres földréteggel takarták el. Összesen 22 ezer köbméter föld fedi a titkot, s az egész területet füvesítették, hogy azt emberi szem ne fedezhesse fel.

Milan Šindler mérnök, a Pozsonyi Vízművek felügyelőtanácsának volt elnöke korábban arra figyelmeztetett, hogy a Pozsony-Vereknyén levő mérgező hulladéklerakó hely a csallóközi ivóvízkészletet is veszélyezteti. Miben is rejlik a hulladéklerakóval kapcsolatos veszély? A bősi vízerőmű 1993-as beindítása után a talajvíz szintje közel három méterrel emelkedett, s ezáltal beborította a hordókat, amelyek berozsdásodtak, s azokból a veszélyes vegyszerek a kavicsos-homokos altalaj részecskéivel együtt a talajvíz fő áramlata irányába kezdtek szabadon kiszivárogni Csallóköz központja felé. A hatalmas veszély abban rejlik, hogy a legutóbbi felmérés szerint a lerakóban több mint 440-féle vegyszer található. Azok fele valóban nagyon veszélyes, egészségre ártalmas anyag, s a mennyiségük meghaladta a megengedett határértékeket. Egyebek mellett a következő anyagokról van szó: benzol, toluol, xilol, etil-benzol, arzén, hexaklór-benzol, gyomirtó, ólom, réz, valamint többféle növényvédő és rovarirtó szer, amelyek tulajdonságai a DDT-re hasonlítanak.

A nehézfémek és a növényvédő szerek esetében olyan anyagokról van szó, amelyek örökre az életkörnyezetben maradnak, tehát nem várható, hogy lebomlanak majd, miután a Csallóközbe kerülnek. Ez felettébb nagy problémát okozhat, hiszen a Csallóköz Közép-Európa legnagyobb ivóvíz-készletének számít, amely 15 millió embert lát el ivóvízzel.

A lerakóhelytől 15 kilométernyi távolságban található a somorjai, a szemeti (Kalinkovo) és a jókai ivóvízforrás. A hidrogeológusok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a talajvizek fő áramlása nagyon erős lehet, ezért a szennyeződés üteme fel is gyorsulhat.