A Vatikán beleegyezése nélkül nem válhat le az államról az egyház

Az érvénytelen februári referendum bebizonyította, hogy egyes állításoktól eltérően Szlovákia inkább világi, mint katolikus állam. Az egyházi elemző szerint a leválás kérdései ez idő tájt megerősödnek a társadalomban.

Tavaly az állami költségvetésből a nyilvántartásban szereplő 18 szlovákiai egyház több mint 38 millió eurót kapott, s abból több mint 22 millió euró a katolikus egyház számlájára folyt be. Az állami támogatás nagysága jelenleg a papok és lelkészek számától függ.

A kulturális tárca a finanszírozási modell módosításával kapcsolatos vitát már közel két éve tervezi, szakértői bizottságot is felállított, mégsem haladt előre. A minisztérium elismerte, hogy az egyház állam szétválasztását a Vatikáni Szerződés is akadályozza, amely biztosítja az állam katolikus egyháznak folyósítandó anyagi támogatását.

Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője a Pravda napilapnak megerősítette, hogy a minisztérium képviselői a szakértői bizottság tanácskozásán háromféle finanszírozási modellt terjesztettek az egyházak elé. Azok egyike az  egyfajta  egyházadó bevezetése (asignaèná daò), ami azt jelenti, hogy az egyház működéséhez csak annak a tagjai járulnának hozzá. További megoldást jelenthetne a hívők száma alapján történő anyagi támogatás és a jelenlegi állapot további fenntartása, azaz a pénzeszközök papok száma szerinti elosztása. Az egyházak leginkább a jelenlegi állapot fenntartásához ragaszkodnak.

A legerősebbnek számító katolikus egyház azt állítja, hogy olyan modellnek a híve, amely sem hátrányosan, sem pedig előnyösen nem különbözteti majd meg az egyik egyházat sem. A kérdés megoldását a szakértői bizottságtól várja.

Jaroslava Šebek, az egyházi ügyek szakértője úgy véli, az egyházak felé irányuló legitim követelmény az, hogy végre nyilvánosságra hozzák, valójában mekkora vagyonnal is rendelkeznek. Úgy véli, hogy az egyház szemszögéből sikertelennek nevezhető népszavazás után egyre jobban felerősödik majd az egyház államtól történő leválására irányuló igyekezet.

Katarína Zavacká jogtörténész szerint holtpontnak nevezhető a Vatikáni Szerződés felmondásának kérdése, ami az egyház államtól történő leválását lehetővé tenné. Az egyezményből ugyanis hiányzik a szerződésbontás feltételeiről szóló fejezet. A Vatikánnal ez ügyben folytatandó tárgyalásokat a szlovák kormánynak kellene kérvényeznie, amely aztán azok lefolytatásával megbízná a külügyminisztert.

„A kormánynak egyidejűleg a parlamentben is biztosítania kellene az alapszerződés megszüntetéséhez szükséges többséget. Ezt követően vissza kellene vonni a szerződéssel kapcsolatban már elfogadott részleges intézkedéseket is“ – mondta Zavacká.

A Pravda napilap a kormányhivataltól azt kérdezte, hogy Robert Fico kormányfő tervezi-e a Vatikáni Szerződés felbontásával kapcsolatos tárgyalások megkezdését, ám a hivatal még nem adott választ. Semmiféle válasz nem érkezett egy hét alatt a Vatikán szóvivőjétől, Federic Lombarditól sem azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen feltételek között lehetne felbontani ezt a megállapodást.

Zavacká azt gondolja, hogy ez ügyben az Alkotmánybírósághoz is lehetne fordulni azzal a kérdéssel, hogy ez az alapszerződés a nemzetközi jog szempontjából nem sérti-e két nemzetközi szubjektum egyenjogúságát, hiszen abból az egyik félnek csak jogai, míg a másiknak csupán kötelességei származnak.