A V4-ek több svájci beruházást szeretnének

A megbeszélés központi témája az energiabiztonság és az ukrajnai helyzet, valamint a résztvevők gazdasági együttműködése volt.

Robert Fico szerint a jelenleginél több svájci beruházásra kerülhet sor a közép-európai régióban. „Látunk teret ezek megerősítésére. Svájc a második legnagyobb beruházó az Európai Unióban, a V4-ek országaiban azonban 6 százalék alatti a befektetési képviselete” – fejtette ki.

A kormányfő úgy véli, a tudomány és a kutatás terén való együttműködésben hasonló modellt lehetne bevezetni, mint amilyen a V4-ek és Japán között működik. Különböző befektetési fórumokra és szemináriumokra kerülhetne sor, illetve különböző rendezvényekre az oktatás, a környezetvédelem és az energetika terén – magyarázta.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő rámutatott, hogy a V4-es országok erős ipari bázist alkotnak az EU-n belül. Véleménye szerint ez, valamint a gazdasági stabilitás és a képzett munkaerő teremt lehetőséget a további svájci beruházásokra.


Didier Burkhalter svájci államfő nagyon jónak nevezte országa és a V4-ek kapcsolatát. Mint mondta, elsősorban az oktatás és a kutatás terén lát potenciált, egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy az ismeretek cseréjéhez szükséges Bern és az EU kapcsolatának javítása.

A svájci elnök a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón az európai biztonság és a gazdasági növekedés egyidejű megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, illetve rámutatott, hogy Európa biztonságát belátható időn belül az európaiak közös projektjévé kell tenni.

A csúcstalálkozó résztvevői az ukrajnai konfliktusról is beszéltek. „Az ukrán válság megmutatta, hogy ragaszkodnunk kell a nemzetközi jog betartásához. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pozitív szerepet játszhat a minszki megállapodások teljesülése érdekében. A Cseh Köztársaság részéről kijelenthetem, készek vagyunk támogatni az EBESZ tevékenységét Ukrajnában” – mondta Sobotka.

Didier Burkhalter az ukrajnai helyzetről szólva emlékeztetett: az EBESZ múlt heti bázeli miniszteri értekezletén a minszki megállapodás végrehajtása mellett tették le voksukat a résztvevők, s ennek végrehajtása érdekében külön munkacsoport létrehozásáról állapodtak meg.
 
„Mi magyarok úgy gondoljuk, hogy nem szemlélői, nem elszenvedői, hanem alakítói akarunk lenni annak, ami Európa keleti határain zajlik” - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő erről a résztvevők plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón beszélt egy kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, hogyan látják Robert Fico múlt heti kijelentését, amely szerint hetven százalék esélye van annak, hogy "nagy", vagyis Oroszország és Ukrajna összetűzésénél kiterjedtebb katonai konfliktus alakuljon ki Ukrajnában.

Orbán Viktor az ukrajnai konfliktussal összefüggésben azt mondta: az nagy erőpróba Európa számára, mivel előrevetíti azt a kérdést, hogy az európaiak tudnak-e békét teremteni Európa keleti határain. „Lesz-e Pax Europa vagy visszatérünk ahhoz, hogy amikor Európa sorsa felett nem az európaiak rendelkeztek” - vetette fel a magyar kormányfő, hozzátéve: Magyarország mindent megtesz a Pax Európa megteremtése érdekében.

Stratégiai hiba volt az elmúlt negyed évszázadban nem kiépíteni az észak-déli energiafolyosó vezetékeit, mert annak biztonsági jelentősége is van - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: Magyarország is hibázott, de az Európai Unió is, mert nem mozgósított elegendő forrást erre a célra. Magyarország most arra törekszik - fűzte hozzá -, hogy a tervezett uniós gazdaságélénkítő csomag segítse az észak-déli energiafolyosó megépítését.

A csúcstalálkozó résztvevői egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, ebben egyebek mellett a térség biztonságának megőrzése mellett álltak ki.