A V4-ek kiálltak Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett

A külügyminisztérium honlapján közzétett közös nyilatkozatban a résztvevők elítélték a kelet-ukrajnai szakadároknak azt a szándékát, hogy november 2-án saját választásokat rendeznek a Donyec-medence térségében. "A miniszterek nem tartják legitimnek ezeket, a minszki megállapodással ellentétes +választásokat+" - olvasható egyebek közt a nyilatkozatban, amelynek aláírói a konfliktus békés rendezéséhez, illetve az egyensúly megújításához vezető lépéseket szorgalmaznak, Ukrajna függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartása mellett.

A találkozót követően Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek azt mondta: a résztvevő miniszterek megegyeztek abban is, hogy a nemzetközi közösségnek mielőbb tervet kell kidolgoznia arra, mivel járul majd hozzá egy politikailag és gazdaságilag is fenntartható demokratikus Ukrajna létrehozásához.

Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy az EU versenyképességének visszaszerzése érdekében sürgős lépésekre van szükség. "Európa akkor lesz újra versenyképes, ha vissza tudja adni a munka és a család becsületét" - emelte ki a magyar diplomácia vezetője.

A csütörtöki találkozó harmadik napirendi pontja az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) volt. "Világossá tettem, hogy a magyar álláspont az, hogy ezt a megállapodást a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Kifejtette: Magyarországnak az az érdeke, hogy egy "ambíciózus" megállapodás jöjjön létre, ugyanakkor az nem veszélyeztetheti Magyarország eddig - legfőképpen a fogyasztóvédelem, a mezőgazdaság és az egészségügy területén - elért eredményeit, például a GMO (génmanipulált gazdasági növények) mentességet. A tárcavezető elmondta: az egyeztetésen felhívta tárgyalópartnerei figyelmét arra is, hogy a megállapodást fel lehetne használni a kontinens energiabiztonságának növelésére is. "Arra, hogy az Egyesült Államok oldja fel a csepfolyósított gáz exportjára vonatkozó korlátozásokat" - fűzte hozzá a miniszter.

A visegrádi négyek külügyminiszteri találkozója pénteken plenáris tárgyalássorozattal folytatódik. A találkozó második napjának tárgyalásaiba már a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) országainak külügyminiszterei is bekapcsolódnak. 

Magyarország 2020-ig két autópályát is megépít a magyar-szlovák határig

Magyarország 2020-ig két autópályát is megépít a magyar-szlovák határig - közölte Szijjártó Péter, miután tárgyalt Ľubomír Vážnyval, a szlovák kormány kiemelt beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettesével. A kétoldalú egyeztetést a visegrádi négyek, valamint a Nyugat-Balkán országainak pozsonyi külügyminiszteri találkozója előtt tartották a kormányhivatalban.

Szijjártó Péter és Lubomír Vázny a találkozón Magyarország és Szlovákia eddigi legnagyobb közös fejlesztési programjának felgyorsításáról egyezett meg. Ennek a programnak a lényege, hogy megduplázzák, 25-re emelik a két ország közti határátlépési lehetőségek számát.

Szijjártó Péter rámutatott: a beruházásokhoz jelentős mértékben igénybe veszik a Szlovákia és Magyarország közötti, határon átnyúló uniós operatív programot, vagyis azokat részben EU-s forrásokból finanszírozzák. A projekt legfontosabb beruházásairól szólva elmondta: Magyarország 2020-ig az összes északi irányú autópályáját megépíti a magyar-szlovák határig. Kifejtette, ez a beruházás Miskolc és Kassa, illetve Rajka és Pozsony autópályával való összekötését célozza.

A további nagy fejlesztéseket sorolva a magyar diplomácia vezetője említést tett az Esztergomot Párkánnyal összekötő teherkomp beüzemelésének idén júniusban beindult előkészületeiről, valamint rámutatott: folyamatban van a Komáromot Révkomárommal összekötő Duna-híd közös projektje is, ennek pályázatát már februárban beadják az Európai Bizottságnak (EB).

Ez utóbbi projekttel kapcsolatban Ľubomír Vážny úgy nyilatkozott, hogy a pályázatot előreláthatóan két-három hónapon belül jóváhagyja majd az EB, ezt követően az építkezés hamarosan megkezdődhet, és a mintegy 37 millió euró összköltségű hidat legkésőbb 2018-ra sikerülhet befejezni.

Szijjártó Péter csütörtökön egy új - a jövőben Magyarország pozsonyi nagykövetségének égisze alatt működő - üzleti központot is átadott. "Ez az üzleti központ a mindennapi kifejeződése az új típusú, külgazdasági fókuszú külpolitikának" - mondta el az átadón a miniszter. Kifejtette: a már péntektől működő központ gyakorlati feladata, hogy lehetőséget biztosítson a magyar és szlovák kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy felvegyék egymással a kapcsolatot és közös projekteket indítsanak be.

Szijjártó az üzleti központ létrehozásának okait részletezve rávilágított: a kis és közepes magyar cégek a legkönnyebben a közeli piacokon tudnak sikereket elérni, ezért is kiemelten fontos a szlovák piac. 

Szijjártó: A nemzeti energiastratégiák meghatározását nemzeti hatáskörben kell tartani

A nemzeti energiastratégiák meghatározását nemzeti hatáskörben kell tartani - értett egyet Szijjártó Péter Philip Hammond brit külügyminiszterrel csütörtökön Pozsonyban tartott kétoldalú találkozóján.

Szijjártó Péter kulcsfontosságú energiapolitikai kérdésekről tárgyalt a szlovák diplomácia meghívása alapján a fővárosban tartózkodó Philip Hammonddal. Az egyeztetésről - amelynek fő témái a nemzeti energiastratégiák, az energiafüggőség csökkentése és azon belül az észak-déli gázfolyosó voltak - Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon elmondta: kiderült, hogy Magyarország és Nagy Britannia nagyon sok területen közös álláspontot képvisel. Ezek közül kiemelte: egyetértettek abban, hogy Európának csökkentenie kell (külső) energiafüggőségét és abban is, hogy a nemzeti energiastratégiák meghatározását nemzeti hatáskörben kell tartani.

"Az Európai Unió akkor tud erős lenni a jövőben, ha azt erős tagállomok alkotják" - szögezte le Szijjártó Péter. Elmondta: Philip Hammonddal egyetértettek abban is, hogy a nukleáris energiát "egyenjogúság illeti meg" az energiaforrások között. Hozzátette: brit tárgyalópartnerével összhang van abban is, hogy az EU-nak nyitottnak kell lennie a világ gyorsan fejlődő régióival való együttműködésre, hogy a korábban elveszített versenyképessége jelentős részét vissza tudja szerezni.

A magyar diplomácia vezetője az energiafüggőség lazításának céljával kapcsolatban tájékoztatta a brit külügyminisztert arról, hogy Közép-Európa országainak ez különösképpen érdeke, ezen belül pedig nagyon fontos az észak-déli gázfolyosó létrehozása. Az, hogy ezen országok gázvezetékeit minél előbb össze tudják kötni és mind északról, mind délről LNG-terminálokon (cseppfolyósított földgázszállítmányok fogadására kialakítandó állomásokon) keresztül érkezhessen a gáz ebbe a rendszerbe - fejtette ki Szijjártó Péter.