A szlovákiaiak túlnyomó része európai polgárnak érzi magát
Uniós állampolgárnak inkább a fiatalok, a főiskolai végzettséggel rendelkező és jobboldali beállítottságú emberek érzik magukat. Uniós állampolgári jogait csak valamivel több mint 52 százalékuk ismeri, csaknem 71 százalékuk e jogairól többet akar tudni. A szlovákok az EU legpozitívabb eredményének a polgárok, árufélék és szolgáltatások szabad mozgását tartják (75 %). További fontos sikernek az eurót (49 %) és a tagállamok közti békét tekintik - tájékoztatott a felmérés eredményeiről Ingrid Ludviková, az Európai Bizottság szlovákiai kirendeltségének munkatársa.
Dušan Chrenek, az EB szlovákiai kirendeltségének vezetője elmondta: az EU-hoz való kötődés érzetének csökkenését az a mód is indokolja, amellyel a politikusok az elmúlt időszakban kommunikáltak a menekültválságról és annak Szlovákiát érő hatásairól. "Az emberek érzékenyen tekintenek a csúcspolitikusok kijelentéseire, akik az egyik oldalon kinyilvánítják Európa-párti álláspontjukat, ugyanakkor negatívan viszonyulnak az EU-hoz és annak intézményeihez” - fejtette ki.
Hozzáfűzte: örömmel tölti el, hogy a szlovákok túlnyomó része európai polgárnak érzi magát, értékelik az európai integráció sikereit és szándékukban áll többet megtudni az EU-ról.
A felmérés során vizsgálták azokat a tényezőket is, amelyek összekötik az európaiakat. A szlovákok szerint a legerősebb tényezőknek, amelyek az uniós polgárok közti kommunikáció érzetét keltik, a földrajzi elhelyezkedés (45 %), a történelem (30 %) és a kultúra (26 %) számít. Európai szinten a sorrend különböző: 1. helyen a kultúra áll (28 %), majd a történelem következik (24 %), 3. helyen a sport (22 %) található. A gazdasági helyzetre Szlovákiában és uniós viszonylatban is Szlovákia lakosai pozitívabban tekintenek, mint korábban. A szlovák gazdaság állapotát az embereknek nem egész egyharmada (30 százaléka) jónak tartja.
A szlovákok 66 százaléka negatívan értékeli a hazai gazdaság helyzetét. Az eurót közös valutaként az emberek 78 százaléka továbbra is támogatja. Közéjük elsősorban a diákok, a főiskolai végzettséggel rendelkezők, a menedzserek és a 25–39 év közti emberek tartoznak. Ellenben az eurót legkevésbé (58 %) a munkanélküliek támogatják. Az EU közös energetikai politikáját, amelyet az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maroš Šefèoviè irányít, ma a szlovákok 70 százaléka támogatja, közéjük főleg a fiatalabbak, a diákok és a menedzserek tartoznak. A fő prioritás az ésszerű energiaárak szavatolása lenne (41 %). A megkérdezett személyek szerint az energetikai unió prioritásai közé a környezetvédelemnek (30 %) és a megújítható energiaforrások fejlesztésének kellene tartoznia (28 %).
Szlovákiában a legtöbb ember kedvenc médiafelülete a televízió, amit naponta az emberek 80 százaléka néz. Majd a rádió (55 %) és az internet (53 %) következik. A sajtót naponta a szlovákok 19 százaléka olvassa. Csupán 46 százalékuk gondolja azt, hogy hazai sajtótermékeinken keresztül jól tájékozódik az uniós ügyekről. Az információk fő forrása a televízió (60 %), majd az internet következik (22 %). Korszerű tájékozódási módszernek számít a közösségi háló is (60 %), amely az emberek szerint a politikai nézetek kifejezésének jó módja (55 %), valamint amelyen az emberek körében érdeklődést lehet kiváltani a politikai ügyek iránt (57 %).
A felmérést tavaly novemberben az EU 28 tag- és 5 tagfelvételét kérő országában 27 681 közreműködő személy – közöttük 1 027 szlovákiai válaszadó – bevonásával végezték. Szlovákiában az adatgyűjtést a TNS Slovakia társaság végezte.
