A szaktárca szerint alaptalan a vereknyei hulladéklerakó kapcsán megfogalmazott bírálat
A környezetvédelmi minisztérium állítja, hogy az ügy rendezése már folyamatban van. „A minisztérium csak a napokban kapta meg a Pozsonyi Járásbíróságnak a környezeti terhelés felszámolására kötelezett személy meghatározásáról szóló döntés felfüggesztésével kapcsolatos határozatát, amely október 11-én lépett hatályba” – mondta a tárca szóvivője, Petra Stano Maašovská. Elmondása szerint arról, hogy melyik minisztérium lesz majd megbízva említett környezeti terhelés felszámolásával, a kormánynak kell döntenie, mégpedig a környezetvédelmi tárca javaslata alapján.
„A környezetvédelmi minisztérium most hozzáláthat a javaslat előkészítéséhez. Ha a kormány úgy dönt, hogy az arra kötelezett a környezetvédelmi tárca lesz, akkor a szanálást főként európai pénzekből finanszírozza majd a Környezet minősége műveleti program keretén belül” – magyarázta a szóvivő. A szaktárca egy projektet készített el, amelyet még 2016 júniusában mutatott be egy vereknyei nyilvános összejövetelen. A szanálás során az ún. kapszula-módszert kívánja alkalmazni, amely által a hulladéklerakó helyen tárolt veszélyes anyagokat elszigeteli az azt körülvevő környezettől.
A költségek csak a vonatkozó geológiai művelet elvégzésére kiírt nyilvános közbeszerzés lezárulását követően lesznek ismertek, ugyanakkor a tárca múltbéli becslései szerint a munkálatok 18 hónapot vehetnének igénybe, s a költségek nagyjából 20-24 millió euróra rúghatnak. A tárca 2015-ös várakozásai szerint az idei esztendő első negyedévében kellett volna elrajtolnia a munkálatoknak.
Martin Kuruc, Pozsony-Vereknye polgármestere a TASR hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy 2015 augusztusában az akkori környezetvédelmi miniszter, Peter Žiga azt mondta, hogy a veszélyes, toxikus hulladékokkal teli vereknyei lerakóhely szanálása nagy valószínűséggel állami úton történik majd, s hogy ebben a kérdésben az ennek végrehajtására kötelezett személy formális meghatározása is megkezdődött. „Azóta 14 hónap telt el” – hívta fel rá a figyelmet a polgármester, egyben rámutatva az érintett lerakóhelyen végzett kiterjedt földtani vizsgálatok eredményeire.
A szaktárca ez alapján tavaly megállapította, hogy a hulladéklerakó jelentős fenyegetést illetve egészségi kockázatot jelent a környezetre, amely szanálási óvintézkedéseket követel. Közölte, hogy bár a csallóközi ivóvízkészlet egyelőre nem forog veszélyben, s a probléma helyi jellegű, ugyanakkor meg kell oldani. A földtani vizsgálat egyúttal megerősítette azokat a hosszú távú aggodalmakat, miszerint közvetlenül a hulladéklerakó helyen, a felszín alatt magas koncentrációban találhatóak meg az emberi szervezetre veszélyes kémiai növényvédő szerek, gyomirtók, benzol és arzén.
„Helyi képviselőinkkel megegyeztünk abban, hogy vélhetően mélyrehatóbb felvilágosítást kell nyújtanunk ennek kapcsán, és a kormányhivatal elé kell vonulnunk, hogy elmagyarázzuk a miniszter uraknak és a miniszterelnöknek, hogy a víz kulcsfontosságú kincseink egyike”" – magyarázta a polgármester, megjegyezve, hogy Pozsony-Vereknye már 2002-ben megtiltotta kútvizek kerti öntözésre történő használatát, ami mind a mai napig érvényben is van.
A hulladéklerakó hely alapterülete hozzávetőleg 4,65 hektár, mely területen nagyjából 120 ezer tonna köbméter hulladékot helyeztek el, amelyet a múlt század 60-as éveitől kezdve egészen csaknem a 80-as évekig hordtak ki a vegyi üzemből.
Milan Šindler mérnök, a Pozsonyi Vízművek felügyelőtanácsának volt elnöke korábban arra figyelmeztetett, hogy a Pozsony-Vereknyén levő mérgező hulladéklerakó hely a csallóközi ivóvízkészletet is veszélyezteti.
A hordókat egy közel egy kilométer hosszú, hozzávetőleg 30 méter széles, 3-6 méter mély gödörbe helyezték el, miközben a hordók alatt 2-3 méteres mélységben talajvíz volt. Annak érdekében, hogy a lerakatról ne nagyon beszéljenek, azt a nyilvánosság elől kétméteres földréteggel takarták el. Összesen 22 ezer köbméter föld fedi a titkot, s az egész területet füvesítették, hogy azt emberi szem ne fedezhesse fel.
Miben is rejlik a hulladéklerakóval kapcsolatos veszély? A bősi vízerőmű 1993-as beindítása után a talajvíz szintje közel három méterrel emelkedett, s ezáltal beborította a hordókat, amelyek berozsdásodtak, s azokból a veszélyes vegyszerek a kavicsos-homokos altalaj részecskéivel együtt a talajvíz fő áramlata irányába kezdtek szabadon kiszivárogni Csallóköz központja felé. A hatalmas veszély abban rejlik, hogy a legutóbbi felmérés szerint a lerakóban 440-féle vegyszer található. Azok fele valóban nagyon veszélyes, egészségre ártalmas anyag, s a mennyiségük meghaladta a megengedett határértékeket. A következő anyagokról van szó: benzol, toluol, xilol, etil-benzol, arzén, hexaklór-benzol, gyomirtó, ólom, réz, valamint többféle növényvédő és rovarirtó szer, amelyek tulajdonságai a DDT-re hasonlítanak.
A szakember szerint tudatosítani kell, hogy a nehézfémek és a növényvédő szerek esetében olyan anyagokról van szó, amelyek örökre az életkörnyezetben maradnak, tehát nem várható, hogy lebomlanak majd, miután a Csallóközbe kerülnek. Ez felettébb nagy problémát okozhat, hiszen a Csallóköz Közép-Európa legnagyobb ivóvíz-készletének számít, amely 15 millió embert lát el ivóvízzel.
Šindler arra is rámutatott, hogy „ezek az anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben rákkeltőek és mutagének”, tehát nemcsak daganatos megbetegedéseket okozhatnak, hanem az emberi szervezet genetikai szerkezetét is megbonthatják. „Az egészségügyi tárca is úgy véli, ebben a térségben már manapság is túl sok a rákos megbetegedés, ám a jelenségről az említett lerakat kapcsán egyetlen hírben sem szólnak. Az okokat csak sejtjük” – tette hozzá.
A lerakóhelytől 15 kilométernyi távolságban található a somorjai, a szemeti (Kalinkovo) és a jókai ivóvízforrás. A hidrogeológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a talajvizek fő áramlása nagyon erős lehet, ezért a szennyeződés üteme fel is gyorsulhat.
