A SIS az ellenőrzése alá akarja vonni az e-maileket és a bankok internetes szolgáltatásait
A bankok kódok segítségével kommunikálnak az internetbanking szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel, hogy kiszűrjék az esetleges bűnözők visszaéléseit. A Szlovák Titkosszolgálat (SIS) azt javasolja: a bankok adják át nekik ezeket a kulcsokat, melyek segítségével beleláthatnak a lakosság és a bank között folyó kommunikációba, e-mailekbe, illetve a szociális hálón közvetített hírekbe. Mindezt persze a lakosság tudta és beleegyezése nélkül tennék.
Az 59 oldalas javaslatot – mely a Sme napilapnak is birtokába került – a titkosszolgálat a hírszerzési törvényjavaslat keretében indítványozta. Branislav Zvara, a SIS szóvivője azt is megerősítette, hogy a javaslatot továbbították a belügyminisztériumba, melynek megvan a törvény adta joga, hogy a parlament elé vigye. Arra, hogy politikailag elfogadható-e a SIS javaslata, a belügyi tárca nem reagált.
A javaslat lényege, hogy azok a cégek vagy forgalmazók, akik információk vagy egyéb adatok - kódok, rejtjelek, sűrített adatok – továbbítására és tárolására alkalmas termékeket gyártanak, vagy forgalmaznak, adjanak titkosszolgálatnak a megfejtéshez alkalmas útmutatót. Amennyiben egy-egy vállalkozó ezt visszautasítja, nem kapnának pénzbüntetést, de termékét nem forgalmazhatná szlovákiai piacon. Viszont azt a használót, aki három hónap leforgása alatt nem jelentené, hogy rendelkezik rejtjelezésre alkalmas eszközzel, 166 ezer eurós bírsággal sújtanák.
Az informatikai szakemberek és a jogászok egyaránt egyetértenek abban, hogy a javaslat műszakilag és alkotmányos szempontból is kivihetetlen. Olyan globális cégek, mint a Microsoft, Facebok vagy Google esetében elképzelhetetlen egy ilyen kötelezettség számonkérése – jegyzete meg Marian Kechlibar, a CircleTech cseh fejlesztő cég társtulajdonosa. Ha a parlament a javaslatot elfogadná és a titkosszolgálat valóban jogosultságot kapna a rejtjelkulcsokhoz, csökkenne a termékek piaci biztonsága – vélekedik Lupták.
A bankok szerint ez olyan,“mintha minden magánajtó kulcsának a másolatát kötelezően át kellene adni az államnak, mely jogot formál arra, hogy bármikor – akár engedély nélkül is – besétálhasson“ – jegyezte meg az egyik legnagyobb bank biztonsági menedzsere.
A titkosszolgálat javaslata arról nem tartalmaz információt, milyen biztonsági rendszer védené a megszerzett kulcsokat. Zvara szerint a biztonságról még korai beszélni, hisz a „javaslat még nem került a törvényhozás elé“.
Amennyiben a javaslat nem tekintene el a SIS terveitől, az Európai Bizottság jóváhagyását is ki kellene kérni. A Maple&Fish ügyvédi iroda és a nagyszombati egyetem európai jogot oktató karának tanára, Viliam Karas szerint Brüsszel egészen biztosan nem támogatna egy ilyen jogszabállyt. „A javaslat a magánélethez való jog és a szabad árumozgás terén is komoly beavatkozást jelentene“ – állította Karas.
A SIS ötlete nem számít újnak. A 90-es években az amerikaiak a Skipjack és a Clipper programokkal tettek kísérletet a kódolt kommunikáció megfejtésére.
