A Samu-ügyről és a dunaszerdahelyi színházról az MKP évértékelőjén
Az önkormányzati választásokról, a megyei képviselők eredményeiről és a jövő év választásainak esélyeiről tartott évértékelőt az MKP vezetése a párt pozsonyi székházában, december 18-án.
Menyhárt József, az MKP országos elnöke szerint a 2018-as év a szlovák belpolitikában turbulens időszakot hozott. Kiemelte:
a felvidéki magyarság megmaradásának feltételei továbbra sem biztosítottak.
Kitért a tavalyi megyei választások eredményeire, amelyet követően 33 megyei képviselő kezdte meg munkáját a párt színeiben. Berényi József és Csenger Tibor személyében az MKP két megyei alelnököt is adott - emlékeztetett.
Menyhárt József évértékelőjében azt is megjegyezte, a 2018-as évben komoly veszteségek is érték a felvidéki magyarságot: több olyan személyiség is eltávozott közülünk, akik meghatározó alakjai voltak a közösségünknek.
A pártelnök az elmúlt év legnagyobb eredményei között említette
a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés sikerét. A párt közreműködésével 63 ezer hitelesített aláírást sikerült összegyűjteni.
Az elmúlt időszakban 1521 felvidéki kis- és középvállalkozónak sikerült támogatást nyújtani a Baross-terv keretében.
Menyhárt a jövő év fontos feladatának nevezte meg a leszakadó magyarlakta régiók felzárkóztatását, mmunkahelyteremtést.
Nemzetpolitikai jelentőségű eredménynek tartja, hogy a Kárpát-medencei óvodaprogram második szakaszában a magyar kormány támogatásával több mint száz magyar óvodát sikerült felújítani.
Menyhárt szerint az önkormányzati választásokon elért eredmény biztató a jövő évi választásokra nézve. November 10-én ugyanis sikerült növelni a párt színeiben megválasztott polgármesterek és képviselők számát - jegyezte meg.
Az MKP határozott célja, hogy két képviselőt juttasson be az Európai Parlamentbe
- szögezte le.
Mint ismert, a párt szeptemberi jubileumi kongresszusán Menyhárt József személyében önálló államfőjelöltet állított. A ma7.sk kérdésére a pártelnök elárulta, biztatóan halad a 15 ezer aláírás összegyűjtése, amely az államfőjelölt indításához szükséges.
Kérdésünkre válaszolva kifejtette, az MKP országos elnöksége tegnapi ülésén tudomásul vette Samu István kizárását a gútai önkormányzati frakcióból. Menyhárt megerősítette: az alapszabály értelmében Samu István párttagsága megszűnt. Fellebbezésért a párt etikai bizottságához fordulhat.
- fogalmazott Menyhárt.
Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke szerint a februári kettős gyilkosság rányomta a bélyegét a szlovákiai közéletre.
Az elmúlt évben botránypolitizálás zajlott, nem a jövő esélyeiről szólt a politika
- vélekedett.
A felvidéki magyarokat ért sérelmek közül konkrétan megemlítette, hogy szünetel a szlovák köztelevízió magyar adása, a márciusi tömeges beadványra máig nem érkezett válasz.
Őry hangsúlyozta, a jövő fontos feladata erősíteni a sajtóban, a közbeszédben a kisebbségi témákat.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke szerint a megyei választások földrengésszerű változásokat hoztak: a Smernek 1 képviselője maradt, az MKP a legnagyobb frakcióval rendelkezik. A frakció létszáma a jövőben akár bővülhet is, a Most-Híd színeiben megválasztott Ervin Chomčát is megszólították, hogy csatlakozzon az MKP képviselőcsoportjához.
Kiemelte:
a megye részéről továbbra is fennáll a szándék, hogy Dunaszerdahelyen egy regionális és nemzetiségi színházat hozzanak létre.
Berényi véleménye szerint a megyei testületben kezdeti bizalmatlanság után gyümölcsöző együttműködés alakult ki az OĽaNO-s megyei vezetéssel. Ennek eredményeként Berényi József helyet kapott a kormány nemzetiségi tanácsában és a régiók bizottságában.
A két párt megyei együttműködése lakmuszpapírja lehet az MKP és az OĽaNO további esetleges közeledésének
– vélekedett Berényi.
Csenger Tibor, Nyitra megyei alelnöke az elmúlt évet értékelve hangsúlyozta, a Smer elveszítette többségét a megyei testületben, ezzel az MKP súlya és mozgástere is megnövekedett.
A korábbi gyakorlattól eltérően, ennek köszönhetően a támogatásokat az idei évtől arányosan osztják szét a megye egyes járásai között.
Csenger Tibor komoly eredménynek tartja, hogy az Ipoly-hidak ügyében végre elmozdulás történt. A szlovák és a magyar fél a napokban arról döntött, hogy a 6,5 millió eurós beruházás keretében 2022 januárjáig megépítik a térség gazdasági fejlődése szempontjából elengedhetetlen Ipoly-hidakat.
