A pozitív diszkrimináció elvét érvényesítő sajátos oktatás-finanszírozásra van szükség
A nemzetiségek nyelvét tanító iskolákban a diákok utáni fejpénz - normatív támogatás- növelésével kapcsolatos rendeletet már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az oktatásügyi minisztérium.
“Ezt így nagyon nehéz értelmezni, de szerintem a 3 százaléknyi többletpénz szinte semmire nem lenne elegendő. Amikor a közoktatási törvény alapján törölték a minimális osztálylétszámokat, azt hangsúlyoztuk, hogy csak részben hárult el a veszély a magyar iskolákról, mert az alacsony létszámú kisiskoláinkban és a kis létszámú, teljes szervezettségű iskolákban továbbra sem megoldott a finaszírozás. Az intézmények fenntartóinak továbbra is nagy nehézséget okoz a pénzhiány, azok többségében ugyanis alacsony a gyereklétszám. Az az álláspontunk, hogy minden kistelepülésen maradjon meg a kisiskola, hogy az 1-4-es tagozatra járó gyereknek addig ne kelljen utaznia, amíg a gyereklétszám a lélektani határ alá nem esik. Az aktuális 2016/2017-es tanévben éppen azért szűnt meg 3 kisiskola, mert azokban elfogyott a gyerek, ami pedig a demográfiai mélyrepülésnek és annak köszönhető, hogy több szülő inkább központi iskolába viszi a gyermekét, állítólag ekképp biztosítva neki a lehető legjobbat“ – mondta el az SZMPSZ első embere.
Az SZMPSZ álláspontja tehát továbbra is az, hogy mivel a minőségi kisiskola a falu lelke, amely odahaza tartja a gyermekeiket nevelő fiatal párokat, ne kelljen utazniuk az alsó tagozatosoknak.
Fontosnak tartja azonban Jókai Tibor hangsúlyozni, hogy a minőségi iskolában jól felkészült pedagógusokra van szükség.
„A pályán lévő pedagógusok zöme a középgenerációhoz tartozik, akik a ´80-as években jártak egyetemre, főiskolára, amikor még háromszoros volt a jelentkezők száma. Ma azonban szinte mindenkiből lehet pedagógus, s ez az oktatás színvonalán is látszik... A hétfői magyar-magyar párbeszéd során is felvetettem, hogy elengedhetetlen a hazai pedagógusképzés egy másodperccel 12 óra előtt történő megreformálása, mert anélkül 10-15 éven belül nem lesznek jól felkészült pedagógusok, akik majd a minőségi oktatást tudnák szavatolni. Hiába harcolunk most azért, hogy olyan finanszírozási és közoktatási törvény szülessen, amely a kisebbség iskolák szempontjából kedvező, mert ha azokban az oktatás nem lesz minőségi, a szülők csemetéiket úgyis valamelyik szlovák iskolába fogják vinni. A hazai magyar nyelvű pedagógusképzés, illetve az egyetemre való bejutás terén tehát azonnali reformra van szükség. Ehhez törvényi változás kell, magának a képzésnek pedig gyakorlatorientáltnak kell lennie. Ellenkező esetben ugyanis beláthatatlan, visszafordíthatatlan következményekkel járó tragédiára számíthatunk“ – fejtette ki Jókai a kérdés kapcsán.
Bár az oktatási törvény módosítása alapján átmenetileg sikerült megakadályozni a kisiskolák bezárását, felmerül a kérdés, hogy az önkormányzatok önerőből meddig képesek fenntartani a kisebb diáklétszámú, teljes szervezettségű iskolákat is. Kérdés, az SZMPSZ szerint milyen konkrét lépéseket kellene tartalmaznia az intézmények fennmaradását hosszú távon is biztosító koncepciónak.
„A minőségi iskola és a tanulólétszám tekintetében elmondom: a teljes szervezettségű alapiskoláink közül mindössze 29-ben van 250-nél több tanuló (ez 11,25 %), további 116 iskolában a tanulók létszáma 50 alatti (44,96 %). Érdekességként azt is megemlítem: eközben 26 magyar illetve magyar osztállyal is rendelkező gimnáziumunkban mindössze 4-ben van 200-nál több diák. Iskoláink finanszírozásának hosszútávú biztosítását létkérdésnek tartom" - hangsúlyozta az SZMPSZ elnöke.
Jókai Tibor úgy véli, a hazai magyar nemzetiségi oktatási intézményrendszer megőrzése, fejlesztése csak úgy képzelhető el, ha nem az egységes finanszírozási rendszer, hanem a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítő sajátos finanszírozás vonatkozik majd a kisebbségi iskolákra. "Ebben a helyzetben a normatív fejkvóta-rendszer és a tervezett osztályfinanszírozás sem kedvező iskoláinknak. Egy másfajta, több szempontot figyelembe vevő, érzékenyebb rendszerre van szükség, esetleg a két finanszírozási mód kombinációja képzelhető el, s esetenként kivételekre is szükség lenne. Ennek érdekében hasznos lehetne egy külön alap létrehozása is. A közoktatásra vonatkozó törvényekben tehát teljes mértékben külön kellene kezelni a kisebbségi iskolák helyzetét. A magyar-magyar párbeszéd utáni sajtótájékoztatón az is elhangzott: a kormánypártnak számító Most-Híd alelnöke és képviselői más szakértőkkel együtt azon dolgoznak, hogy olyan finanszírozási törvény szülessen, amely a nemzetiségi iskolák szempontjáből a legjobb. Mivel azon még semmiféle konkrét számról nem volt szó, ezért az ön által említett 3 százalék számomra is újdonság“ – magyarázta az elnök.
Kérdés az is, hogy a kevesebb diákkal működő középiskoláink felett továbbra is vészjóslóan leng-e Damoklész kardja, vagy ezen intézmények már teljes biztonságban érezhetik magukat. „A középiskolákra nem vonatkozik a minimális osztálylétszám, mivel azok igazgatói a vonatkozó törvény értelmében kivételt kérhetnek a szabály alól, ha egyes szakok komoly okok miatt csak kis létszámú osztályokban oktathatók. A gimnázimok kapcsán azonban leszögezhető: a hazai csökkenő diáklétszámhoz viszonyítva túl sok az efféle intézményünk -- sokkal több, mint a rendszerváltás táján volt. Érdemes lenne górcső alá venni az azokban folyó oktatás színvonalát. Ezzel kapcsolatban tehát további magyar-magyar párbeszédre volna szükség...” – mondta végül Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
