A parlamenti többség jóváhagyta a hulladéktörvényt

Az új szabályok felállítása számtalan ellenállásba ütközött. A tárcaközi egyeztetés során 2665 észrevételt regisztráltak. Peter Žiga kormánypárti környezetvédelmi miniszter ezért a törvényalkotási folyamatot felfüggesztette, s a jogszabályt véleményezésre átadta az Európai Bizottságnak. Brüsszel végül szabad utat adott a jogszabálynak.

A képviselők további, nagyjából 300 módosítást nyújtottak be, bár azok a jogi kereten nem változtattak, csupán kiigazításokat tartalmaztak. Az ellenzék – többek között Alojz Hlina független képviselő is - viszont rámutatott arra, hogy a módosítások száma jóval több, mint amennyi paragrafusa van a törvénynek, ezért azt indítványozta, hogy a módosító javaslatokról külön-külön szavazzanak, ami órákkal meghosszabbította volna a jóváhagyás folyamatát.

A jogszabály nemcsak az ellenzék, de az érdekeltek tetszését sem nyerte el. Az IT Szlovákiai Szövetsége (IT Asociácia Slovenska) és az elektronikus hulladék értékelését végző legnagyobb szlovákiai szervezet, a SEWA az indítvány visszavonását és átdolgozását kérte. Véleményük szerint a törvényjavaslat nem üti meg a megfelelő színvonalat, magában rejti a rendszer monopolizálásának, s a klientelizmus és a korrupció kialakulásának kockázatát. A klientelizmus kialakulásának veszélyére Richard Sulík euerópai parlamenti képviselő, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke is felhívta a figyelmet.

A jogszabály az önkormányzatoknak sem tetszett, így Žiga egy ellenmondásos kormányjavaslatot terjesztett elő. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) főként a kataszterükben kialakult illegális szemétlerakatokért való felelősségvállalást kifogásolta. Szerette volna elérni, hogy ezért a telektulajdonosokat terhelje a felelősség, de sikertelenül.
A márkás termékek gyártói viszont támogatják a törvényt, átláthatóbb hulladékgazdálkodási rendszert szeretnének. Véleményük szerint a szükséges módosítások halogatása csupán a hulladékgazdálkodás drágulását jelentené.

Az új törvény jelentős változásokat hoz Szlovákia hulladékgazdálkodásában. Megszűnik például az úgynevezett Újrahasznosítási Alap (Recyklaèný fond) és a gyártók, illetve forgalmazók újrahasznosítási illetéke. Bevezetésre kerül a bővített felelősség elve, vagyis a termékért a gyártók a forgalomba hozataltól a felszámolásig felelősséggel tartoznak. Az osztályozott és szétválasztott hulladékért a gyártók felelősségi rendszerének szervezetein (OZV) keresztül kell felelniük. Ezzel a városok és községek helyzetén könnyítenek, ma ugyanis ez még az önkormányzatokat terheli. A lakosság csak a nem osztályozott és szétválogatott szemétért fizetne illetéket. A minisztérium véleménye szerint akár csökkenhetnek is az illetékek nagysága.

A minisztérium bevezetné a gyártói felelősség intézményét is. A másik fontos változás: a magánszemélyektől való fémhulladék felvásárlásának szigorítása. A felvásárlás kötelezően kamera előtt történik, a felvásárolt hulladékot hét napig a telephelyen kell tárolni, s a készpénzfizetés sem engedélyezett.

A lakossági hulladék bizonyos szétválasztott részének, valamint a biológiailag lebomló hulladéknak a hulladéktárolókban való tárolása a jogszabály szerint tilos lenne, ám a képviselők jóváhagyták Richard Ráši kormánypárti képviselő indítványát, így a pelenkák és hasonló hulladékok tárolása továbbra is engedélyezett. Bővül viszont a rendőrség hatásköre az illegális szemétlerakatok felszámolását illetően, mégpedig egy kamerarendszer kiépítésével, melynek célja, feltérképezni a hulladékforrásokat.

A jogszabály legkésőbb 2016 januárjában lépne életbe, hogy minden egyes érdekelt szervezetnek legyen elegendő ideje a felkészülésre, s a szükséges szerződések előkészítésére.