A parlament jóváhagyta a magasabb bérpótlékokat
Az éjszakai pótlék emelése két szakaszban történik, és különbséget tesznek az általános és a veszélyes munkák között. Idén május 1-től nem rizikós munka esetén a minimális órabér 30 %-ára nő a pótlék, a következő évben pedig 40 %-os emelés várható. Hasonló folyamat várható a veszélyes munkák esetében is, idén május 1-től a minimális órabér 35 %-ára emelkedik a pótlék, 2019. május 1-től az emelés eléri az 50 %-ot.
A szombati munkavégzésért járó pótdíjak májustól a minimális órabér 25%-ára, 2019 májusától pedig 50%-ára emelkednek. A vasárnapi munkavégzésért járó pótdíj 2018. május 1-től a minimális órabér 50%-ára, 2019. május 1-től 100%-ára növekszik.
A törvényhozás a 13. és 14. fizetés az adók és járulékok alól való fokozatos felmentést is jóváhagyták. Amennyiben a munkáltatók úgy döntenek, hogy jutalom gyanánt további bért kívánnak az alkalmazottaknak fizetni, 500 eurós összegig nem kötelesek semmit elvezetni az államnak. A feltétel csupán az, hogy a 13. és 14. fizetés legalább el kell, hogy érje az alkalmazott havi átlagfizetésének a szintjét.
A 13. fizetést a cégeknek júniusban kellene kifizetniük a legalább két éve folyamatosan a cégnél dolgozó alkalmazottaknak. A 14 fizetést decemberben kellene megkapniuk mindazon alkalmazottaknak, aki legalább négy éve folyamatosan a cégnél dolgoznak. A nevezett kiegészítő szerződések az idén csak az egészségügyi biztosítás díjának befizetése alól lesznek felszabadítva. Az elkövetkező évben már sem szociális járulékokat, sem jövedelemadót nem fognak fizetni az alkalmazottak. Nem utolsó sorban, májustól a cégeknek a munkahelyek meghirdetése során a hirdetésben a fizetési feltételeket is fel kell tüntetniük.
A munkáltatók nem lelkesednek
A Munka törvénykönyvének módosításával több cég is elégedetlen. „A magasabb pótlékok főként az olyan folyamatosan üzemelő cégekben jelennek meg, ahol éjszaka kell dolgozni. A kenyeret mindig éjszaka sütik, tehát fel fog emelkedni az ára? Nem hinném” – nyilatkozta Vladimír Sirotka, a Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (SAMaSP) elnöke.
A magasabb pótlékok célja, hogy az alkalmazottak érzékeljék a gazdaság erősödését és emelkedjen a vásárlóerejük.
„A kis cégek a gazdasági növekedést és a lakosság vásárlóerejének emelkedését nem nagyon érzékelik. A kisebb városokban, a lakótelepek perifériáin lévő éttermek működtetői meggondolják, van-e értelme gazdaságilag tovább működtetni a vállalkozást” – jegyezte meg Sirotka.
Szlovákia bruttó hazai termékének (GDP) 38 százalékát a kis- és középszintű cégek adják, melyek a rendelkezésre álló munkaerő 72 százalékát alkalmazzák, mindenekelőtt a szolgáltatások terén. Sirotka szerint a magasabb bérköltségek inkább a nagyobb üzemeket kellene, hogy érintsék, melyek magasabb arányban felelősek a GDP-ért. „A nagy társaságok vagy multinacionális üzletláncok viszonylag nagy támogatásban részesülnek például a cég megalapítása idején, ide ugyanúgy a munkahelyek létrehozása tekintetében is. A magasabb pótlékok ilyen jellegű vállalatok esetében kellene szélesebb körben alkalmazni, nem pedig a kis cégeknél” – szögezte le Sirotka.
