A parlament jóváhagyta a közoktatási törvényt - nem lesz diáklétszám kvóta
A közoktatási törvény módosítását 108 képviselő szavazta meg, arról ugyanis előzetesen egyesség született a koalícióban. A módosítás érinti a kisiskolákat, de az alacsony létszámmal működő teljes szervezettségű iskolákat is.
Az elfogadott jogszabály kivételt vezet be az összes olyan alapfokú oktatást nyújtó alapiskola esetében, amelyek csak alsó tagozattal rendelkeznek. A kötelező minimális létszámok tehát a nemzeti kisebbségek anyanyelvein oktató iskolákban nem lesznek mérvadónak. A tárca számításai szerint a létszámkorlát miatt 60 kisiskola került volna veszélybe, amelyek közül 3 Pozsony, 11 Nagyszombat, 10 Nyitra, 7 Besztercebánya (Banská Bystrica), 5 Kassa, 1 Zsolna (Žilina), 2 Trencsén (Trenèín), 21 pedig Eperjes (Prešov) megyében működik.
Az eredeti javaslat ugyan nem foglalta magába a teljes szervezettségű, ám kis létszámmal működő iskolákat, amelyek ugyancsak veszélyben voltak. Erre a helyzetre a szakmai szervezetek, mindenekelőtt a Pedagógusszövetség hívta fel a politikai képviselet figyelmét, az ügyben tárgyalásokat is folytatott az SZMPSZ a Most-Híddal és a minisztériummal is. A törvényhozásban ma a Most-Híd képviselője, Vörös Péter terjesztette be azt a módosítást, amellyel rendezik a létszámkorlát eltörlését a teljes szervezettségű iskolákban is. A képviselő javaslatát 104-en támogatták. Míg az első javaslat mintegy 23 magyar iskolát, a második már 70 iskolát érintett. A törvénymódosításnak köszönhetően tehát a kisiskolák és a teljes szervezettségű nemzetiségi iskolák is kikerülhetek az úgynevezett kvótarendszerből.
Az oktatásügyi tárca a törvénymódosítás beterjesztésekor indoklásában úgy fogalmazott, hogy "a kisiskolák bezárása egyebek mellett a kormány azon szándékának is ellent mondana, hogy a kormány meg akarja teremteni a nemzeti kisebbségek identitásának, anyanyelvének, hagyományainak és kultúrájának fejlesztéséhez szükséges feltételeket". A 60 kisiskola megmentése 12 millió euróba kerül. "Úgy vélem, hogy a szociális, kulturális és társadalmi következmények azonban jóval nagyobbak lennének" – szögezte le a vitában Peter Plavèan, oktatási miniszter.
A tárcavezető azt mondta, nem tart attól, hogy az intézkedés az iskolahálózat tervezett racionalizációjának a kárára válna, ami további kisiskolák létrejöttéhez vezetne. "Az új iskolákat a oktatási minisztérium sorolja be a hálózatba, így tehát az oktatási tárca odafigyel arra, hogy erre ne kerüljön sor".
Az előző kormányzat idején jóváhagyott közoktatási törvény azt követeli meg, hogy 2016. szeptember 1-től legalább 11 tanuló legyen az első és 13 diák a második osztályokban. A minimális diáklétszám bevezetése a regionális oktatásügy finanszírozási módjának tervezett módosításaival függött össze.
A finanszírozás jelenlegi rendszerét úgy állították fel, hogy az a normatíva megemelésével támogatja a kisiskolák megtartását. Az oktatási tárca szerint egyes iskoláknak a megemelt normatíva sem bizonyul elegendőnek, ezért a fenntartóik azok megegyezési eljárás keretében történő utófinanszírozását kérik.
Az iskolaügy reform előkészítése idén ősszel kezdődik, s ennek része lesz a kisebbségi iskolaügy hosszú távú finanszírozásának a kérdése is.
