A nemzeti misszióról is Batta György Egy mondat című könyve bemutatóján

A könyvbemutatón Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója méltatta a január 10-én 75. születésnapját betöltött, ám továbbra is aktív költő, író, műfordító és publicista munkásságát.

Ahogy elhangzott: a rimaszombati születésű szerző rimaszécsi, tornaljai és kassai tanulmányai után Nyitrán szerzett tanári oklevelet. Annak birtokában azonban nem pedagógusként, hanem újságíróként és lapszerkesztőként dolgozott, illetve a Kis Építő, a Tücsök, a Hajrá!, a Komáromi Lapok, a Göncölszekér, a Otthon és a Gyógyítsatok! főszerkesztője lett. Eközben fél évszázadon át a pozsonyi rádió magyar adásának külső munkatársaként is tevékenykedett. Versei, meséi, esszéi és riportjai korábban tizenkét kötetben jelentek meg, továbbá hangjátékokat és színműveket is írt. Az utóbbiakat a Magyar Területi Színház (MATESZ), Töklámpás című mesejátékát pedig a Budapesti Gyermekszínház is bemutatta. Eddig 25 szlovák hangjátékot és 2 drámát fordított magyar nyelvre. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal, a Magyar Páneurópa Unió Eötvös József Sajtódíjával, a Keresztény Kulturális Akadémia díjával és egyéb elismerésekkel jutalmazták. Az igazgató kiemelte a jubiláns Illyés Gyulához fűződő barátságát és azt, hogy ő az elsők között figyelmeztetett a Kádár-korszakban végrehajtott, nemzetgyilkos abortusz veszélyeire, végül sok erőt, egészséget és további töretlen alkotókedvet kívánt életjubileuma alkalmából.

Majd a szerző vette át a szót. Elmondta: a rendhagyó könyvbemutató során nem csak könyvecskéjéről kíván szólni, hanem az őt régóta foglalkoztató Szent Korona-kutatás terén elért áttörésről és a közelgő sorsdöntő magyarországi országgyűlési választások kapcsán a magyarság jelenéről, illetve kilátásairól is.

Mivel a Balaton Akadémia Kiadó alapító-vezetője dr. Szijártó István irodalomtörténész, az irodalomtudomány kandidátusa egyúttal a Százak Tanácsa elnevezésű társaság ügyvezető elnöke is, megemlítette: hét éve tagja a „nemzet szellemi műhelyének“ nevezhető, elszánt értelmiségieket tömörítő tanácsnak, amely havi ülésein nem csak a nemzetünk sorsát befolyásoló, időszerű kérdéseket vitatja meg, keresve a legmegfelelőbb megoldásokat, hanem időnként ajánlásokat is megfogalmaz.

A vitfalvai Szent László-freskóciklus egyik darabjának fotójával ékesített könyvecskéről egyebek mellett megtudtuk: a Százak Tanácsának felkérésére olyan kiadványt állított össze, amelyben az Illyés Gyula emlékére írt Egy mondat a szeretetről cím verse az 1983-ban elhúnyt Illyés Egy mondat a zsarnokságról és a 90. életévét tavaly betöltött Tornai József Egy mondat a szabadságról című költeményeivel együtt található meg. Hangsúlyozta: Illyés Gyulát a magyar nyelv legjobb művelőjének tartja, s neki tollforgatóként nagyon sokat köszönhet, hiszen az ő bátorítására kezdett el írogatni.

A műben helyet kapott a „magyar szellemi élet becsületrendjének tartott“ Magyar Örökség-díj átvételekor mondott beszéde is (így legalább sosem merül feledésbe, hogy neve és teljesítménye bekerült az Aranykönyvbe, a magyarság láthatatlan szellemi múzeumába – a szerző megj.). Tizenharmadik kötetében olvasható a szüleiről írott „ikervers”, az Édesanya és az Édesapa, valamint a Krónikásének 1998-ból és a Mulat a parlament – Korrajz a Kárpátok alól hetvennégy évvel Trianon után is, amelyben hitet tesz amellett, hogy „feltámad a keresztre feszített anyanyelv, felszállnak véres leplük alól a szavak, hogy visszainduljanak hozzád“. A kiadvány előszavát maga dr. Szijártó István írta. Az est során Nagy Ferenc helyi versmondó olvasta fel az ikerverset, amelyről kiderült: szerzőjük ily´ módon spontán módon egyforma terjedelemben fejezte ki háláját orvos édesapjának és kórházi fogalmazó édesanyjának. Batta elárulta: mivel a magyar irodalom már magában hordozza a teljességet, ő már csak arról ír, akit-amit nem tud és nem is akar elfelejteni.

A rendezvény hátralevő részében meggyőződéssel állította: a magyarságtól nagy mértékben függ majd a világ, illetve Európa jövője. Minden magyarnak érdemes tehát eltöprengenie azon, hogy mi végre jött e világra, és mit tehet közös sorsunk jobbra fordulása érdekében úgy, hogy közben az egyetemességet is szolgálja. Például ő jelenleg egy „monodrámaszerű ima-vallomást“ ír a Magyarok Nagyasszonyához, és továbbra is nagy figyelmet fordít a Szent Korona-kutatások terén elért fejleményekre. Mint mondta: kiderült, hogy e nemzeti ereklyénket az aranymetszés szabályai szerint alkották meg, s téves az az egyes kutatók által még manapság is hangoztatott nézet, hogy az két részből áll. Kiemelte: Szent Koronánk az égi és a földi világ egybeszerkesztett képe, s annak abroncsában található a 2030-ig tartó világidő kódja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akkor világvége lesz, hanem olyasmit, hogy a Teremtő addig dönti el, mely´ nemzete(ke)t tart érdemesnek a folytatásra. A Szent Korona birtokosa jelzést kaphat, hogy miként mozdítsa elő a pozitív irányú változást. Addig is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk nemzetünk pusztulása, világunk rombolása ellen. Úgy véli, hogy az egyetlen reménysugár egy olyan eszme, ami az égiekhez kötődik, és megmentheti az emberiség nagy családját.

A tartalmas rendezvény során lehetőség nyílt a nemzetpolitikai témákkal kapcsolatos kérdések feltevésére is. A közelgő parlamenti választások esélylatolgatásával kapcsolatos kérdésre Batta azt felelte: bízik az összmagyarságért sokrétűen hatékonyan munkálkodó Orbán-kormány kétharmados győzelmében. „Elérkezett a rendelt idő a magyarok felemelkedéséhez. A magyarok közül egyre többen ébrednek fel, s látják be: közösen kell tennünk a magyarság sorsának jobbra fordulása érdekében. Szétszabdaltan, egység híján ugyanis nem képviselhetünk hatékony, nagy erőt!“ – fogalmazott a nemzeti missziót teljesítő felvidéki irodalmár, aki dedikálta is a helyszínen megvásárolható könyvét.

Végül idézzük a díjátadáskor elmondott beszédének ars poeticaszerű zárógondolatait: „Nincs bennem gyűlölet az elvett jogokért, a betiltott anyanyelvért, a bezárt iskolákért, a gyalázkodásokért, a megaláztatásokért, azért, hogy léthazugságba próbáltak kényszeríteni egy életen át. Kezemben a béke olajága, azzal járom utamat minden magyarokkal földi hajlékomban, hol élnem adatott“.

A Szent László Emlékév alkalmából indított könyvsorozat keretében, a keszthelyi székhelyű Balaton Akadémia gondozásában kiadott Egy mondat című kötetével kapcsolatos részletekről április 3-án elsőként portálunknak nyilatkozott a szerző.