A Most-Híd továbbra is ragaszkodik a kétnyelvű vasúti elnevezésekhez
POZSONY. A Most-Híd vegyespárt a parlamentben újból megpróbálja átültetni azt a javaslatát, hogy a nemzetiségek által vegyesen lakott területeken levő vasútállomásokon és megállóhelyeken kétnyelvű helységnév-táblákat helyezzenek el.
A pályákról szóló törvény módosításával a Most-Híd négy parlamenti képviselője: Solymos László, Bugár Béla, Jakab Elemér és Érsek Árpád szeretné összhangba hozni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának jogi viszonyait a vasútállomások megjelölésével. Míg ugyanis a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatárol szóló törvény a vasútállomások esetében is lehetővé teszi a település nemzeti kisebbség nyelvén való megjelölését, a pályákról szóló törvény erre nem kötelezi az érintett közigazgatási szerveket – olvasható a Webnoviny.k-n, a SITA hírügynökség internetes portálján.
A Most-Híd emiatt azt javasolja, hogy a Közlekedési Hivatal a törvényből eredően döntsön a vasútállomások megjelölésének nemzeti kisebbség nyelvén történő elhelyezéséről, s arra valamennyi olyan települést kötelezze, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénnyel összhangban a hivatali ügyintézés során használják az adott nemzeti kisebbség nyelvét, és ott vasútállomás található.
Az ellenzéki honatyák szerint az általuk javasolt módosítás hozzávetőleg 144 szlovákiai települést érint. "A javasolt esetben szó sincs a működő vasútállomások nevének megváltoztatásáról, hanem a településnév nemzeti kisebbség nyelvén történő kiegészítő megjelöléséről van szó. A vasútpálya üzemeltetője legyen köteles az állomást a nemzeti kisebbség nevén is megjelölni a Közlekedési Hivatal döntésében megszabott időn belül” – magyarázták a javaslat előterjesztői.
Az indítványozók azt is szeretnék elérni, hogy a kiegészítő helységnév-táblák elhelyezésével kapcsolatos kiadásokat az állami költségvetésből fedezzék. Eddig az általános szabály szerint ezen táblákkal kapcsolatos változtatások költségeit az fedezte, akinek az érdekében állt a módosítás.
"A saját nyelv valamennyi nemzeti kisebbség identitásának alapvető jele. Az állam aktív kiállása a nemzeti kisebbségek nyelvének védelme során nem csak a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kultúrájának védelme szempontjából fontos, hanem a nemzeti kisebbségekhez tartozók élete, egészsége, biztonsága és vagyona védelme szempontjából is” – érvelnek a Most-Híd képviselői.
Szerintük a javasolt módosítás összhangban áll a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményben meg a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakkal. Azok értelmében Szlovákia kötelezte magát arra, hogy lehetővé teszi ,és támogatja a hagyományos és helyes elnevezések regionális, illetve kisebbségi nyelveken történő használatát.
A Most-Híd képviselői már tavaly is próbálták elfogadtatni a fenntiekben vázolt indítványukat, akkor azonban a parlament elutasította e javaslatukat. A. Nagy László nemzetiségi kormánybiztos aztkövetően mondott le a posztjáról. A parlament januári ülésén foglalkozik majd a javaslattal.
A Most-Híd emiatt azt javasolja, hogy a Közlekedési Hivatal a törvényből eredően döntsön a vasútállomások megjelölésének nemzeti kisebbség nyelvén történő elhelyezéséről, s arra valamennyi olyan települést kötelezze, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénnyel összhangban a hivatali ügyintézés során használják az adott nemzeti kisebbség nyelvét, és ott vasútállomás található.
Az ellenzéki honatyák szerint az általuk javasolt módosítás hozzávetőleg 144 szlovákiai települést érint. "A javasolt esetben szó sincs a működő vasútállomások nevének megváltoztatásáról, hanem a településnév nemzeti kisebbség nyelvén történő kiegészítő megjelöléséről van szó. A vasútpálya üzemeltetője legyen köteles az állomást a nemzeti kisebbség nevén is megjelölni a Közlekedési Hivatal döntésében megszabott időn belül” – magyarázták a javaslat előterjesztői.
Az indítványozók azt is szeretnék elérni, hogy a kiegészítő helységnév-táblák elhelyezésével kapcsolatos kiadásokat az állami költségvetésből fedezzék. Eddig az általános szabály szerint ezen táblákkal kapcsolatos változtatások költségeit az fedezte, akinek az érdekében állt a módosítás.
"A saját nyelv valamennyi nemzeti kisebbség identitásának alapvető jele. Az állam aktív kiállása a nemzeti kisebbségek nyelvének védelme során nem csak a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok kultúrájának védelme szempontjából fontos, hanem a nemzeti kisebbségekhez tartozók élete, egészsége, biztonsága és vagyona védelme szempontjából is” – érvelnek a Most-Híd képviselői.
Szerintük a javasolt módosítás összhangban áll a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményben meg a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakkal. Azok értelmében Szlovákia kötelezte magát arra, hogy lehetővé teszi ,és támogatja a hagyományos és helyes elnevezések regionális, illetve kisebbségi nyelveken történő használatát.
A Most-Híd képviselői már tavaly is próbálták elfogadtatni a fenntiekben vázolt indítványukat, akkor azonban a parlament elutasította e javaslatukat. A. Nagy László nemzetiségi kormánybiztos aztkövetően mondott le a posztjáról. A parlament januári ülésén foglalkozik majd a javaslattal.
Forrás
Webnoviny.sk